Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - Bevezetés
következményeként az október 30-án lezajlott tüntetések során eltávolították a bukott rendszer képviselőit a forradalmi tanácsból. A tüntetők követelésére őrizetbe vették a pártvezetőket, az ÁVH-s tiszteket, majd a katonai alakulatok vezetőit és politikai tisztjeit, attól tartva, hogy - miután fegyverrel rendelkeztek - veszélyeztetik a forradalmi átalakulást.20 Az október 30-31-ei kaposvári események a forradalmi erők győzelméhez, politikai-hatalmi fordulathoz vezettek, melyekről részletesen tájékozódhat az olvasó 2. kötet egyik írásából. Október utolsó napjaiban szinte minden somogyi községben tartottak népgyűléseket, melyeken sorra alakultak, vagy átalakultak az új hatalmi szervek, változatos elnevezésekkel. A kötetünkben is olvasható néhány jegyzőkönyv tanulmányozása alapján megállapítható, hogy az előzőekhez hasonló követelések és célok jegyében, demokratikus módon jöttek létre a forradalmi bizottságok, tanácsok. Ezúttal a népgyűlések további két jellegzetes vonására hívjuk fel az olvasó a figyelmét, melyek közül az elsőt így fogalmazhatjuk meg: alapvető feladatnak tekintették a község rendjének és biztonságának megőrzését, a személyes bosszú megakadályozását. A népgyűlések túlnyomó többsége leváltotta a helyi tanácsi vezetőket, megszüntette a tanácsot, s felruházta a forradalmi bizottságot a község ügyeinek intézkedési jogkörével. A dokumentumok és visszaemlékezések alapján kijelenthető, hogy a helyi lakosság élt a rendkívüli helyzet adta lehetőséggel, az önrendelkezés, önállóság jegyében közvetlen választás útján hozta létre a községi hatalmi szervet. A gyűlések közül kiemelendők a járási forradalmi bizottságok megalakítását eredményező megmozdulások, ugyanis a létrehozott járási testületek azután kezdeményezői vagy közvetlen részesei voltak további községi forradalmi szervek megalakításának. Mindegyik járási szerv tájékoztató felhívásokat, körleveleket intézett a községekhez azzal a céllal, hogy segítse és orientálja tevékenységüket a bonyolult helyzetben A járási forradalmi bizottságok létrejöttének körülményeit és szerepét e helyen szintén csak röviden jellemezzük.21 Néhány településen az üzemekben és intézményekben megválasztott munkástanácsok küldöttei jöttek össze, másutt a küldöttértekezlet menet közben népgyűléssé alakult át, s így választottak járási forradalmi bizottságot. Kivételes esetként kezelhetők a Kaposvári járásban történtek, ahol a tanács dolgozóinak értekezletén alakult meg az ideiglenes munkástanács. A járási forradalmi szervek rögtön a járás életének 20 Lásd az 1. kötet 66. és 69. sz. dokumentumát! 21 Kiadványunk 2. kötetében olvasható írás a Tabi Járási Forradalmi Bizottság tevékenységéről, ami alapján az olvasó bepillantást nyerhet az ilyen típusú forradalmi szervek működésébe. 21
