Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - Bevezetés
parasztság által elszenvedett korlátozó intézkedések és megalázó sérelmek erkölcsi és gazdasági következményeit. A megyei pártvezetés egyébként mind 1949-50-ben, mind pedig 1955-56- ban túlhajszolta a termelőszövetkezeti szervezést. A somogyi parasztságot sújtó intézkedések pontos adatairól még nem állnak rendelkezésre összesített adatok, ám éppen a forradalom idején lezajlott községi tüntetések és népgyűlések, azok vitái és határozatai igazolják, hogy a falusi lakosság széles rétegeinek egzisztenciáját rendítette meg az MDP agrárpolitikája. Ha csak abból az egy adatból indulunk ki, hogy 1956 végéig a megyében működő bíróságok 5 és félezer ember ellen indítottak „közellátási bűntett” címén eljárást, akkor joggal állíthatjuk, hogy több tízezerre tehető azon somogyiak száma, akiket közvetlenül érintett a törvénytelen bebörtönzés, zaklatás és a földtulajdontól való megfosztás.8 A forradalom kirobbanásának visszhangja megyénkben A kaposvári agrárvitára a forradalom és szabadságharc előestéjén került sor. A fővárosból érkező rendkívüli október 23-ai híreket a Magyar Távirati Iroda (MTI) megyei irodáján ismerték meg az ott gyülekező értelmiségiek, s elhatározták, hogy még aznap elkészítik Fáklya néven a tervezett folyóirat első példányát, ami viszont a körülmények folytán politikai röplap lett. A megyei pártbizottság első titkárával egyeztetve történt meg az anyag ösz- szeállítása, ami tartalmazta a fővárosi hírek összefoglalását, valamint a Zrínyi Miklós Kör felhívását, továbbá az MDP, a DISZ és a Hazafias Népfront megyei vezető testületéinek csatlakozó felhívásait. Október 24-én hajnalban megkezdték a röplap terjesztését, ám időközben Tóth István megyei első titkár - a források adatai szerint - a pártközponttal történt egyeztetés után utasította a Belügyminisztérium Somogy Megyei Főosztályát (később: rendőr-főkapitányság) a röplapok elkobzására, amit lényegében a főosztály keretében működő AVH-s részleg hajtott végre. Már az első kritikus ponton tetten érhető a megyei pártvezetők tétovázása az engedékeny és a hatalmi pozíciókat kemény eszközök alkalmazásával védő magatartás között. Az MDP Központi Vezetőségének döntései nyomán a kormány és a helyi államhatalmi szervek intézkedéseket hoztak a „népi hatalommal szembeni ellenséges fegyveres támadás” leverése, illetve az esetleges további tüntetések 8 A közellátási bűntett címén indított eljárások összesítő adatát lásd Benke József: Demokratikus és szocialista agrárátalakulás 1945—1970. Különös tekintettel Somogyra. Pécs, Pécsi Akadémiai Bizottság, 1974, 120. o. 14
