Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - Bevezetés
BEVEZETÉS A forradalom somogyi eseményeinek vázlatos története A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven működő kommunista párt diktatórikus rendszere és az ország adottságait figyelmen kívül hagyó, hibás gazdaságpolitika Magyarországot az 1950-es években súlyos gazdasági és társadalmi válság felé sodorta, mely folyamatban csak átmeneti lassulást eredményezett a Nagy Imre miniszterelnök nevéhez kapcsolódó 1953-54. évi kiigazítási politika. A Szovjetunió érdekeinek alávetett ország belpolitikai életének alakulását döntően befolyásolták a Sztálin halálát (1953) követő években kialakult utódlási harcok. A Szovjetunó Kommunista Pártja (SZKP) 1956. február végén tartott XX. kongresszusa lezárta ennek a személyi és politikai küzdelemnek egy lényeges szakaszát. Nyikita Szergejevics Hruscsov első titkár kísérletet tett a diktatúra legsúlyosabb törvénytelenségeinek és bűneinek feltárására és felszámolására a Szovjetunióban. A felemás politikai irányváltásnak is igen jelentékeny hatása volt, mert a nyilvánosság számára meghirdette a szocialista demokrácia, a szocializmusépítés ún. nemzeti sajátosságainak tiszteletben tartását. Ez utóbbi bizonyos lehetőséget nyújtott legalábbis arra, hogy a „szocialista útra” kényszerített közép- és kelet-európai országokban megkíséreljék a szembenézést a súlyos gazdasági és szociális helyzettel. Hazánkban - az 1953-54-es tapasztalatok birtokában - 1956 tavaszától ténylegesen elindult egy olyan eszmei-politikai erjedési folyamat az uralkodó pártban majd azon kívül, mely során egyre élesebben fogalmazódtak meg nyilvánosan a válság politikai és személyi okait kutató vélemények. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) Petőfi Körének szervezésében nagy visszhangot kiváltva vitatták meg az égető társadalmi kérdéseket, a válságos helyzetből kivezető út lehetőségeit.1 A vitákban kifejtett új álláspontok - némi leegyszerűsítéssel - úgy összegezhetők, hogy Magyarországon a szocializmus építése csak a nemzeti fejlődés sajátosságait figyelembe véve, a demokrácia helyreállításával és a társadalom legszélesebb rétegeinek szükségletei és érdekei alapján folytatható sikeresen. Természetesen a szocialista eszménnyel nem egyező elképzelések és javaslatok is megfogalmazódtak többek részéről, de nem ez volt a jellemző. Más kérdés, hogy az elvi követelmények és a konkrét követelések egy1 A Petőfi köri vitákról részletesen tájékozódhat az olvasó a megjelent jegyzőkönyvek alapján. Lásd a mellékelt irodalomjegyzéket! 11
