A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
(pl. tehéntartás, stb.) előmozdította azt, hogy a parasztság ekkor már megtalálja az utat a város hasonlóképpen kizsákmányolt proletárjaihoz. S ez történt Somogybán 1905. nyarán. A korszak gazdasági és társadalmi viszonyainak kutatása során pár szóban utalnunk kell egy másik, Somogybán megszületett és kialakult irányzatra is, mely nagyrészt ugyancsak az előbb vázolt körülmények szülötte volt. Többször tettünk említést a megye Gazdasági Egyletéről, amely az 1890-es évektől kezdődően többször tett kísérletet arra, hogy valóban megyei egyletté alakuljon és a nagybirtokosok vezetése mellett a falvakban jobb gazdálkodásra törekvő kisgazdákat is odatömörítse. 1891-ben Somssich Andor az egylet elnöke javasolta, hogy az egyesületbe a „polgárság” köréből is vegyenek be tagokat.524 Az előbbiekben elmondott pataiak esetében pedig láttuk, hogy nemcsak önként jelentkezőket, hanem — a tagdíj érdekében - még kényszertől hajtott parasztokat is szívesen láttak volna az egyesületben. Az egylet vezetői két monográfiát is Írattak tevékenységükről, de ezek dicshimnuszai sem tudják elfedni az egyletben vezető szerepet vivő nagybirtokosok többségének osztályönzését, a parasztsággal szembeni lenéző magatartását. Ezen az egyleten kívül csupán Csurgón volt a századfordulón egy gazdasági egylet, mert a szili és a nagyatádi gazdasági egyesületek már beszüntették működésüket, a balatonvidéki pedig még meg sem alakult. A csurgói egylet működéséről keveset tudunk, csupán arról értesültünk, hogy 1890. augusztusában szántási versenyt rendezett/’"'’ Ezek a gazdasági egyesületek nem tudtak a parasztság érdekszerveivé válni és semmiképp sem voltak alkalmasak arra, hogy azok érdekeit bármilyen formában is képviseljék. Nem tettünk említést a tanulmányban az adórendszerről, a kataszteri kiigazítások által bekövetkezett és elsősorban a parasztságra nehezedő súlyos állami terhekről. Ezek éppen úgy a parasztság politikai mozgalmának kibontakozását segítették elő, mint a Somogymegyei Gazdasági Egyesület osztályönző működése. Ekkor már készülődött az idő méhében az a paraszti szervezkedés, amely létrehozta az egyik vonalon: a szegényparasztok és a nincstelenek vonalán a már említett 1905-1906. évi nagy mezőgazdasági munkás- és cselédsztrájkot, majd a „menekülő forradalom” vonalán egy soha nem látott méretű kivándorlási hullámot, és a birtokos parasztság vonalán pedig a Somogyból kiindult és ott gyökerező Nagyatádi Szabó István-féle kisgazda moz galmat.520 A közlekedési hálózat A megye gazdasági életének szempontjából döntő fontosságú volt a közlekedési hálózat kiépülése, amely egyaránt fontos volt kisgazdának és nagybirtokosnak, kisiparosnak és gyáriparosnak. A közlekedési hálózat fejlődése a századfordulón nagyon előrehaladt. Amióta a törvényhatósági utakat az államépítészeti hivatal vette kezelésbe, és a bogiári gőzhajózási kikötő kiépülésével könnyedén szállították Zala megyéből az utak karbantartásához szükséges kavicsot és követ, azóta a megyei utak sokat javultak. De a vasúthálózat is egyre sűrűbb. Kaposvár számára nagy 93
