A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
nie „Lehetőleg a leggyorsabban pedig - írta a Somogy című lap ismeretlen vezércikk írója mert az alföldi munkásmozgalom nagyon ragadós betegség, és nem volna ésszerű, hogy ha útját állhatjuk, meg ne akadályozzuk a dunántúli vidékeken.”408 Végül is szőlőtelepítési kormánybiztosnak kinevezték gróf Széchenyi Imrét, aki elsősorban a Balaton homokos talajú partjain akart a szegény nép számára immunis területen szőlőbirtokot létesíteni. A földművelésügyi miniszter 1891-ben Balatonkeresztúr határában kibérelt gróf Festetics Taszilótól 317 kát. holdat 3 5 évi használatra, holdanként 11 korona haszonbérért. Az első 5 évben a letelepült gazdának nem kellett fizetnie, de a hatodik évtől már annyi bért róttak ki rá az állam számára, hogy a 35 évi haszonbér megtérüljön. Az újság híradása szerint holdanként 2 frt (4 korona) haszonbér volt az az összeg, amit fizetniük kellett,409 de 35 év után a sok fáradtsággal beültetett és virágzóvá tett szőlőbirtok a régi tulajdonosra szállt vissza. Ez a szőlőültetvény 1903-ban már virágzó telep volt (Mária telep), amely nagy részt a csemegeszőlő értékesítésével jutott jó módra.410 Gróf Széchenyi elsősorban a szőlejüket vesztett zalaiakat akarta itt letelepíteni, s e célból egy ún. „csavargőzöst” rendelt, amely naponként kétszer ingyen szállította át a zalaiakat a somogyi partra. A petróleum-motoros propeller a Telepes nevet kapta és egy német gépész és egy angol hajóács vett részt próbaút ján.411 Nagyobb és más jellegű telepítés volt Somogy megyének kaposvári járásában. A kormány Kőkúttapaszdon 906 kát. holdat vásárolt meg és ide telepített le 30 családot, akiknek 8 kát. hold szántóföldet, 1 kát. hold rétet, 1V2 kát. hold belsőséget juttatott házzal, istállóval és 3 hold homokszőlőnek való földet, házanként 2V2 hold közös legelőt és erdőt, vagyis összesen 15 kát. holdat családonként. A vételár biztosítására azonban csak azokat a gazdákat telepítették le, akiknek legalább 500 frt értékű vagyonuk volt akár ingóságban, akár készpénzben. Egy kát. holdat 1 30 forintba számítottak és az egész telekállomány ára 2490 frt volt. Az első 5 év alatt utólagos részletekben évente 20 frt-t kellett fizetniük, majd a hatodik évtől félévi részletben 6%-os kamattal hosszabb, vagy rövidebb idő alatt kellett törleszteniük a telekállományra meghatározott összeget. A hivatalos tervezet nem említette a határidőt, de Hirsch gazdasági monográfiája 50 évet, a Somogy című lap előzetes értesülése 30 évet említett határidőként, mely alatt az egész összeget le kellett törleszteniük.412 Nehéz feltételek voltak ezek, illetve azzá vált utóbb a már letelepülteknek. Nem véletlen, hogy ebből a Hács melletti településből indult ki 1905-ben a nagy dunántúli arasztósztrájk egyik fő vonala . .. A megye egyéb pontjain is folyt a szőlő telepítés, bár nagy részt elszórtan és főképp uradalmi területeken. 1903-ra az immunis homoki szőlők területe már meghaladta a 3000 kát. holdat. Többségük nagybirtokon: Csurgón, Lábodon, a simongáti, a berzencei, a cseberki uradalmakban volt, stb.413 Jelentős pincészete volt a kegyesrendnek Dörgicsén, ahonnan a bor még Amerikába is eljutott.414 Őszödön is és más, főként Balaton-parti homokon közép- és nagybirtokosok kísérletet tettek szőlőültetésre, de a túl kvarcdús homok nem mindenütt volt erre megfelelő, azonkívül a Balaton vize is fenyegette az alacsonyabb fekvésű telepeket.415 78
