A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában

aki a Somogy című lapban is gyakran foglalkozott az iparosság problémáival, xo szedő, 2 gépmester és 20 munkás dolgozott ebben az üzemben. Gépi felszerelése 3 gyorssajtó, 2 amerikai típusú gyorssajtó, 2 öntő szedőgép, tömöntöde és könyvkötészet volt vele kapcsolatos. Dolgozott még Kaposváron Gerő Zsigmond könyvnyomdája, amelyben 7 szedő, 1 gépmester, 8 segédszemélyzet, Szabó Lipót és Hágelmann Károly egy-egy könyvnyomdája, összesen 3 szakmunkással és 6 személyzettel. Fenyvesi és Kéthelyi könyvnyomdája, Szabó Ferenc, továbbá Polgár és Landler könyvnyomdája összesen 5 szakmunkást és 10 segédmunkást foglalkoztatott.358 A nyomdaipar tehát aránylag jelentős.

Az országos összefoglaló gyáripari statisztika a kis és a nagyipari könyvnyomdákat Somogy megyében a következő helyeken jelezte 1911. évi dátummal: Tab, Marcali, Kaposvár, Csurgó, Nagyatád, Szigetvár és Barcs. Baranyában ugyanakkor 5 helyen volt nyomda.359 Somogy megyében tehát viszonylag jelentős a nyomdaipar és figyelemre méltó, hogy nem egy helységbe összpontosult.

A gyáripar tehát már jelentős erőkkel rendelkezett Somogy megyében és nagyrészt csak az ipari nyersanyagban való viszonylagos szegénysége, illetve energiaforrásainak kihasználatlansága és egyéb objektív körülmények gátolták meg újabb gyárak létesítését. A gyáralapítási tervek közül igen figyelemre méltó az egyik trieszti cég Kaposvár városának 1911-ben tett ajánlata. Ez a gyár tervezetet nyújtott át a város vezetőinek, amelyben gázgyár felállítását vállalta. A polgármester pártolta a tervet, s már a helyi sajtó is arról cikkezett, hogy míg a városi villanytelep kibővítése egy millió koronába kerülne, addig egy új gázgyár létesítése mindössze 800 000 koronát igényelne. Az ipartelepeket is át lehetne alakítani a gázszolgáltatásnak megfelelően, sőt már a helyét is megjelöli a Donner városban, a palagyár mellett.360 Még 1911 júniusában a Turul Szállóban a gáz alkalmazására a háztartásban külön bemutatót tartottak.361A gázgyár építésének tervét azonban - sok minden más mellett - elnyelte a világháború.

Gyáripari kezdeményezés tehát jelentős már a megyében. Sajnos nem áll módunkban akár alaptőke, akár jövedelem alapján iparszerkezeti vizsgálatokat végezni, sőt még az ipari munkásság létszámát sem tudjuk pontosan megállapítani, bár számbeli növekedése még igen hiányos statisztikai adatokon keresztül is világosan nyomonkövethető. A III. A. számú táblázat adatai világosan megmutatják a munkásság létszámának növekedését. S bár e. kimutatásban csak a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemek kerültek feljegyzésre, a megye területén ennél lényegesen több gyáripari vállalatnak minősülő üzem dolgozott.

A munkásosztály számbeli növekedésén kívül azonban a megye gyáriparára ekkor már más is rányomta bélyegét. Ha az alakuló új vállalatokat nézzük; a csurgói tejkiviteli cég például német vállalkozás, a MEZ nagyatádi telepének központja Bécs, Fiedler csurgói lengyára tulajdonképpen csehországi központ filiáléja, az áramszolgáltatás ügye német cég kezében van, stb. Megindult tehát Somogy megye felé is a külföldi tőke beáramlása, immár másodízben. Az első nagyobb vállalkozás Barcson létesült, a 80-as években, amikor francia tőkével a fa félig feldolgozott állapotban történő kiszállítására alakultak üzemek, vállalatok. Most azonban már az újabb külpolitikai orientációt is mutatván, a megye területére egyre erőteljesebben nyomul be a német tőke.

De ugyanekkor más is megfigyelhető. Ezeket a gyáripari vállalkozásokat tendszerint egy-egy nagyobb bank finanszírozza, de ezek mögött is rendszerint idegen tőke áll, tehát a profitéhes nyugati tőke ezen az úton is beáramlik a so-