A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában

A részvénytársaság 200000 korona alaptőkével indult és 1925-ben hajtóereje egy 80 lóerős gőzgép volt, munkásainak száma pedig 100 és 150 között váltakozott.294

Állandóan működik Kaposváron a vasúti főműhely. Szó volt több ízben kibővítéséről. Az állam 5 millió koronás beruházással el is határozta a kaposvári főműhely kibővítését és a munkáslétszám jelentős emelését. 1908-ban az erre fordítandó pénzt elvitte a boszniai annexió, utóbb vita támadt, hogy ezt a kibővített üzemet ne Dombóvárott, vagy Pécsett helyezzék el. 1914-ben végre elkezdték az alapmunkálatokat, de az egész tervet a világháború semmisítette meg.295

Ehhez az iparághoz tartozott azonban az a hajógyár, amelyről a Somogy- vármegye című lap 1913-ban adott hírt. A Nautika Hajógyár Rt. cég Breuer B. Armand budapesti gépészmérnök és az angol John Thornycroff and Co. ld. és több magyar érdekeltség támogatásával Kilitiben készültek új vállalatot alakítani 200000 korona alaptőkével. A társaság ott gyárat épít, amely evezős, vitorlás, motoroscsónakokat készít, valamint vízijárműveket javít. Ez a hajógyár már a megye fellendülő gépgyártásába tartozik és előmozdítója feltétlenül az egyre nagyobb méreteket öltő Balatonkultusz.296

Az 1910. évi statisztika már egy itt működő hajógyárra utalt. Egy későbbi kimutatás szerint a Balatoni Hajózási Rt. Jachtépítő Vállalatnak Balatonújhe- lyen működő hajó- és csónakgyára volt, amely 1888-ra tette alapításának évét.297 Balatonújhely utóbb alakult, Kilititől vált külön, ahhoz tartozó nyaraló- és fürdőhely volt. Valószínűnek látszik tehát, hogy ezt a már meglévő hajógyárat akarták külföldi tőkével kibővíteni és fejleszteni.

Meg kell emlékeznünk a villamosítás problémájáról is. Tudunk arról, hogy

Gyáripari üzemek Somogy megyében 1915-ban. Jelrendszer: I. Vas- és fémipari üzem, II. Gépgyártás, a) hajó- és csónakgyártás, b) gépjavító üzem. III. Villanyenergia-termelő üzem. IV. Kő-, föld-, aszbeszt- és üvegipar, a) cementárugyár, b) téglagyár. V. Faipar, a) fűrészárugyár, b) esztergályos ipar, c) parkettagyár. VI. Bőripari üzem. VII. Fonó- és szövőipar, a) lengyár, b) pamutfonal és cérnagyár, c) kartolt gyapjúfonal gyártás, d) textilkikészítő üzem, e) kelmefestő és vegytisztító gyár. VIII. Ruházati ipar, a) bőrcipőkészítés, b) szabóipar. IX. Papírgyártás. X. Élelmiszeripar, a) tésztagyártás, b) cukorgyártás, c) malomipar, d) konzervgyártás, e) húsüzem, f) tejipari üzem, g) szesz- és élesztőgyár, h) sörgyár, i) vízmű, j) jéggyár. XI. Vegyészeti ipar, a) keményítőgyár, b) gyertya-, szappan- és illatszergyár. XII. Nyomdaipari üzem. A térképben levő arab számok a gyárüzem számát jelölik.

(A rajzokat készítette Kresz Ottóné)

61