A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
A mezőgazdasági termelés válsága is előmozdította a szeszgyárak számának növekedését. Az 1890-es évek közepén Csokonyán gróf Széchenyi Géza birtokán akartak szeszgyárat létesíteni és ehhez felhívták a szomszéd községeket, hogy e célra termesszenek minél több burgonyát.272 Az élelmiszeripar terén kell megemlítenünk azt, hogy Szterényi munkája csupán a Barcsi Sertéshizlaló Rt. gőzmalmát jelöli gyári malomként működőnek Somogy területén. Magyarországnak 133 főüzeme közül csupán ezt az egyet tartotta érdemesnek megemlíteni Somogyból.273 Ez a barcsi új gőzmalom valóban jelentős vállalkozás volt, mely azonban meglehetősen nehezen jött létre. A helyi lap tudósítása szerint gróf Széchenyi Imre és Géza kétszer hívtak össze értekezletet a malom részvényes alapon történő létrehozására, míg végül is 1893 júniusában i 400 000 korona alaptőkével Barcstelepi Műmalom Rt. néven a cég megalakult.2''1 E nagy gőzmalmon kívül azonban Somogybán már másutt is modernizálódtak a malmok. Közvetett forrásból értesültünk arról pl., hogy Gesztiben Janko- vich Bésán Géza műmalmába dinamógépet szereltettek fel, amely ellátta azt villanyvilágítással. Éppen egy kiégett villanykörte petróleumlámpással történt pótlása volt az oka annak, hogy 1895 szeptemberében ez a malom porrá égett.275 Szterényi munkájában az élelmiszeripari vállalatok között említi meg a MIR cukorgyárát, amelyet ekkor már homokcukor előállítására, szolgáló készülékkel is kibővítettek.2'0 A vegyészeti ipar területén 1894-ben jegyezték be a céglajstromkönyvbe Biss Adolf stompfai (Pozsony megye) főtelepének fióktelepeként a lábodi keményítő- gyárat.2'' Szterényi munkája az ország 25 keményítőgyára között említette meg ezt.2,s A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1894. évi jelentése szerint Biss Adolf lábodi burgonya és kukorica keményítőgyárában 120 ezer forint van befektetve és évente 40-50 munkást alkalmaz. A gyár évi termelőképessége 250 vagon keményítő, de 1893-ban csak 60 vagont állított elő. A keményítőgyártáshoz a jelentés évében csak burgonyát használtak fel. Kiviteli piaca: Anglia, Olaszország és Spanyolország volt. A keményítőgyárak földrajzi fekvése alkalmassá teszi a fejlődésre, mert közel van hozzá Fiúmé, illetve az előzőleg megépített vasútvonal könnyen megközelíthetővé teszi. A keményítőgyárat szerződés alapján létesítették, a gyártulajdonos a Somogy megyei uradalmakkal kötött nyersanyagszállítási szerződést, de a burgonyát a földbirtokosok nem megfelelően termelték. A gyártulajdonos szerint Somogybán egy katasztrális holdon 20 q burgonya termett, ugyanakkor Németországban és Csehországban - az ottan szokásos művelési rendszer mellett - 120 q burgonya volt egy hold termése. A fejlődést még az is akadályozta, hogy a burgonya nem részesült a cukorrépáéhoz hasonló szállítási kedvezményben. 1896-ban a lábodi gyár még mindig a kezdet nehézségeivel küzd - ahogyan ezt a kamarai jelentés összegezi, - bár Biss Adolf ekkor már a hadsereg ellátására és háztartási célokra szolgáló különféle burgonya-konzervek és takarmánypótló préselt burgonyapogácsák és burgonyareszelékek előállításával is foglalkozott. Ugyanez a vállalkozó 1895-ben Kaposváron egy burgonyaliszt-készítő telepet is felállíttatott.2'0 Ez utóbbiról semmi továbbít nem tudunk. A vegyiiparhoz tartozik, bár Szterényi munkájában nem találjuk meg, a Kaposváron álló Haidekker-féle szappangyárat, pedig ez alapításának évét 1851- re teszi és 1895-ben már a céglajstromkönyvekbe is bejegyezték.2* 57
