A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
nem voltak képesek felvenni a versenyt.212 így történhetett meg, hogy a gabonatermő Somogyba 1870-ben méregdrágán hozták a lisztet Pestről.213 A malmok általános problémájára mutat rá a kaposvári nagy műmalom sorsának alakulása. Ezt a malmot 1861-ben egy társaság építette meg, de a szakértelem hiánya hamarosan megbénította működését, úgy hogy a malom sokáig őrlés nélkül állott. Végül 1873-ban - nyilvános árverésen — a milliomos Hagen- macher egyik rokona: Haberi F. megvette és műmalommá alakítva át, verseny- képessé tette a piacon. Ez a malom szállított lisztet Horvátországba, a tenger mellé és teljesen kiszorította a kaposvári piacról a budapesti műmalmokat. 1877- ben új óriási kazánokkal szerelték fel és belső berendezésére ezreket költöttek. Ez volt akkor Kaposvár környékének egyetlen finom őrlésre berendezett malma. Évente 36 000 q búzát őrölt. Hamarosan versenytársa is akadt, 2 kisebb gőzmalom. Utóbb, az 1880-as évek tömeges ipari bukásai közt, ez a malom is áldozatul esett. Hitelezői között volt a somogyi takarékpénztáron kívül több tőkés is. Haberi tönkrement. A malom azonban már a következő esztendőben, 1885 novemberében dolgozott. Haberl vezette. Igazi reneszánszát azonban utóbb, a 90-es évektől kezdve érte el, amikor a hitelbank kezére került.214 A vidéken másutt is megszaporodtak a gőzmalmok, de ez nem volt mindig a fejlődés jele. „Van sok gőzmalom, de nincs köszönet benne” - írta a Somogy című lap 1875. szeptember 14-én. A sok kisebb gőzmalom rosszul őröl, mert a gépet nem szakértő kezek irányítják. Szabadiban egy csizmadia a gépész az új gőzmalomban, Patcán egy béres és további 5 nagy gőzmalomban sem gépész irányítja a munkát, ami a környék számára is állandó tűzveszélyt jelent.215 Pedig a gőzmalmok száma ekkor már egyre nő. 1880-ban Nagybajomban létesült egy új nagy gőzmalom.216 1884-ben a megye területén tíz gőzmalom volt, melyek közül 2 részvénytársaság, i egyházi és 7 magánszemély tulajdonában volt.217 1895-ben már 82 működő gőzmalomról ír gróf Széchenyi Imre monográfiájában.218 Az 1876-tól vezetett cégbírósági lajstromkönyvekben az első nagyobb cégek között szerepel Böhm Dávid nagybajomi, Háberl F. kaposvári és Pillik Imre kisbéri gőzmalma. A megye területén tehát meglehetősen szétszórtan modernizálódtak már a malmok. 1876-ban több kékfestő cégen kívül Krausz József fia marcali bőrgyártó cég és Jankovich Gyula nyomdász és lithographia tulajdonos kaposvári üzeme szerepel e céglajtsromkönyvekben. Ezek voltak a megye gyári jellegű üzemei. Ugyancsak e könyvek tanúsága szerint ebben az esztendőben még meg volt Wolheim Félix kaposvári lakos németluakafai üveggyára, amelyet 1891-ben töröltek a cégek sorából. A céglajstromkönyvek tanúsága szerint több likőr és szeszgyár is működött ekkor Somogy megyében,219 ami arra utal, hogy noha Széchenyi Imre pesszimisz- tikusan írt a szeszipar helyzetéről,220 a városokban mégis jól hasznosították a mezőgazdasági szeszgyárak által előállított alkoholt. E lajstromkönyvekben lapozva feltűnik, hogy az 1880-as években újabb üzemekkel gazdagodik a megye. 1889-ben jegyezték be a megye legjelentősebb szeszüzemét, Kremzir Károly barcstelepi szeszgyárát. Ugyancsak ebben az időben megszaporodtak a könyvnyomdák is.221 47
