A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között

Ez a rendelkezés a legigazságtalanabbul nem a termelőket, elsősorban a vá­rosiakat sújtja, akik a legkevesebbet tehetnek róla, hogy a rekvirálás nem sike­rült eddig úgy, ahogyan azt az illetékesek kiszámították. A közélelmezési miniszter elrendeli, hogy az új eljárás a legsürgősebben már január 3-án meginduljon. Felhatalmazza az alispánt, hogy elrendelhesse az igény- bevételt az eddig megállapított korlátozásokra való tekintet nélkül, a törvény- hatóság egész területén, termelőre és nem termelőre egyaránt, mindazon termé­nyekre és őrleményekre, amelyek emberi élelmezésre használhatók, továbbá, hogy szükség esetén a házi és gazdasági szükségletekre visszatartható az élelem­re, vagy takarmányozásra szolgáló termények mennyiségét az eddiginél alacso­nyabban állapíthassa meg. A rekvirálást a törvényhatóság területén egyszerre kell elrendelni. Az egyes községek raktáraiban csak annyi hagyandó meg, amennyi az el nem látott lakos­ság élelmezésére szükséges. A kettős ellátás mindenképpen megakadályozandó. Minden vásárlási igazolvány alapján, lekötött, kifizetett gabona, hüvelyes vagy tengeri-készlet, ha e hó 31-ig el nem szállíttatott, rekvirálandó. A Haditermény Részvénytársaság határidőn túl is szállíthat. Az előbbi átvevésnél sok olyan kész­let hagyatott vissza különböző címeken (időszaki munkások ellátásánál pedig azok a munkáltató községekből kerültek ki - arató-rész és cséplőrész) nem meg­felelő ellenőrzés folytán, amelyeket a közfogyasztás céljaira bízvást igénybe ve­hettek volna. A visszamaradt őszi vetőmagok kivétel nélkül igénybe veendők. Az ocsuval igen sok visszaélés történt, miért is minden ocsutétel, mely 5 száza­léknál több gabonát tartalmaz, számbaveendő. A lóbab és takarmányborsókész- leteknek emberi fogyasztás céljaira való fölhasználása elkerülhetetlenné vált, ezért az ilyen készletek is átveendők. A tengeri vetőmagul holdanként 15 kgr. hagyható meg. A lovak abrakol- tatásához szemes abrak csak akkor hagyandó vissza, ha máskor is abrakot kap­tak a lovak. A szarvasmarhák ellátásával, igás ökrök részére tengeri csak akkor adható át, ha eddig is ezzel etették azokat. Szükség esetén visszahagyandó ab­raktakarmány a teheneknek azonban a 2 mm-ig leszállítandó. A sertésállomá­nyok részére visszatartott tengerikészlet egy része szintén elvonható. A termelő­nek a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó tengerikészletből 50 száza­lékot, vagyis felét minden körülmények között be kell szolgáltatnia. A sertés- hizlalónak ezentúl csak annyi takarmány hagyható meg, amennyi a hizlalásra még szükséges. Az árpa állati etetésre való felhasználása nem engedhető meg, kivéve a ma­lacok nevelésénél. Az átvételi árak maradnak azok, amelyek 1917. szeptember hó i-től álla­píttattak meg. A megbízhatatlan termelőnél a legkisebb készletet sem szabad meghagyni. A miniszter a rekvirálásokhoz a katonaság igénybevételét rendeli el, majd ki­mondja, hogy a Haditermény Részvénytársaságnak beszállított termények méter­mázsája után egy koronát fog kiutalni törvényhatóságok közélelmezési alapjába. A január hó 31-ig beszállítottak után az 1 koronán felül 30 fillér külön jutalékot utal ki. 377

Next

/
Oldalképek
Tartalom