A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
emelkedés, amiből húsra 56 korona, lisztre 3,90 korona, kenyérre 5,60 korona, tejre 9,60 korona, zsírra 22 korona, fűszerre, rizsre, szappanra 15 korona, zöldfőzelékre, burgonyára, zöldségre stb. 7 korona, szénre és fára 13 korona, egyébre pedig 10 korona többlet kiadás jut hónaponta. Tavaly júliusban - az akkori tűrhetetlennek tartott drágaság mellett - nem kellett naponta élelmiszerre több, mint 4,40 korona, az idén szeptemberben pedig már 8,70 korona kell naponta. Somogyvármegye, 1915. október 3. (3. oldal, XI. évfolyam, 226.) A drágaság növekedése számokban. 89. 1915-1916. Alispánt jelentés a megye mezőgazdasági helyzetéről A mostoha ősz Somogybán épp úgy, mint az ország többi részein nagyban hátráltatta a mezőgazdasági munkálatok rendszeres befejezését. Dacára ennek ma már nincs okunk a csüggedésre, mert a munkálatok egy részét már eddig is sikerült pótolni a gazdáknak, a többit pedig tavasszal fogják helyrehozni. Somogy vármegye mezőgazdasági helyzetéről az alispán évnegyedes jelentése a következőket jegyezte fö): A háborús viszonyok súlyos erőpróba elé állították nemzetünket és pedig nemcsak annak fegyverrel küzdő fiait, hanem az itthonmaradottakat is, akikre nem kevésbé nagy és fontos kötelesség hárul, a hadbavonult munkaerő pótlása, a föld megművelése, a termőerejének kihasználása, s ezzel a nemzetet és a küzdő hadsereget fönntartó mindennapi kenyér megszerzése. Az aratásnak a viszonyokhoz képest küzdelmes, de végeredményben mégis kedvező befejezése után megkezdődtek az őszi munkálatok, de sajnos, itt már az egyébként is keserves munkás viszonyok mellett a mostoha időjárás is ellenségükké szegődött a gazdáknak, ami a szántási és vetési munkálatokat nemcsak késleltette, de sok helyen, különösen az alacsonyabb fekvésű területeken, teljesen lehetetlenné tette. Ezen legyzőzhetetlen akadállyal szemben a gazdák legjobb igyekezete, a gazdasági bizottságok, hatóságok támogatása meddő maradt. Ennek következtében a vármegye területén 17482 hold kiterjedésű terület bevetetlenül maradt. Ezen területek a nagy- és kisbirtokok közt járásonként a következőképpen oszlanak meg: A barcsi járásban uradalmi birtok 1735 hold, a kisgazdabirtok 874 hold. A csurgóiban 2155 és 486 hold. Az igaliban 706 és 143 hold. A kaposváriban 1420 és 320 hold. A lengyeltótiban 462 és 10 hold. A marcaliban 755 és 410 hold. A nagyatádiban 1747 és 419 hold. A szigetváriban 2118 és 574 hold. A tahiban 2398 és 745 hold. Kaposváron mindössze 12 hold gazdabirtok maradt bevetetlen. Ezek az adatok a december végén január elején volt állapotot mutatják. Gazdáink azonban igyekeztek az enyhe téj előnyeit kihasználni, s amennyiben az idő engedte, az elmaradt munkát pótolni igyekeztek, s így remélhető, hogy ma már a bevetetlen területek nagysága kisebb a kimutatottnál. 374
