A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
a felvállalt munka befejezéséig vihar által széthányt kereszteket újólag összerakni, vizes kévéket megszárogatni, az összegereblyézett kaparékot kévékbe kötni és a keresztek sora mellé, vagy azok sorába rakni és általában az összes munkálatokat a munkaadó, vagy megbízottja által a helyi viszonyok figyelembevétele mellett, elrendelt módon teljesíteni. A munkaadó szerződő munkásokat legalább 48, szóval: negyvennyolc órával előbb köteles arról értesíteni, hogy mikor szándékozik a munkát megkezdeni; az értesítést nem köteles azonban minden egyes alulírottal közölni, hanem csakis Rehorovics Mártonnal, kit alulírott munkatársai ezennel a szóban forgó értesítés átvételére s tovább adására feljogosítanak, illetve köteleznek. 4. Ezen szerződés felbontására, a felbontásból eredő viszonyok és kárköve- telésre nézve az 1898. évi II. törvénycikk intézkedései az irányadók. 5. Szerződő aratószemélyzet, kik 50 (ötven) kaszás, 25 (huszonöt) kötöző, 50 (ötven) marokszedő, 25 (huszonöt) kötélvezető, 3 (három) vízhordó és 1 (egy) munkafelügyelőből fognak állani, kötelezik magukat a felvállalt aratást 18 (tizennyolc) munkanapon belül pontosan és rendesen elvégezni, illetve befejezni: nevezetesen a gabonát alacsony tarló hagyásával tisztán lekaszálni, a kévéket szorosan bekötni, lehetőleg egyforma nagyságban és azokat megtisztogatni és 20 kévés keresztekbe összerakni, lazán bekötött köteleit munkaadó vagy megbízottja kívánságára kötelesek kézzel felvágni és újólag szorosan bekötni. Azon esetben, ha munkaadó, vagy megbízottja azt tapasztalná, hogy az aratómunkások a felvállalt munkát 18 munkanap alatt nem végezhetnék be, munkaadó jogosítva van pótmunkásokat az összes szerződő munkások terhére beállítani. 6. Ha jégverés és bármely más elemi csapás a kalászosokban oly jelentékeny kárt okozna, hogy azoknak learatása érdemes nem lenne, munkaadó jogosítva van jelen szerződést nem kötelezőnek tekinteni, a szerződő aratómunkások pedig lemondanak minden néven nevezendő kártérítési igényeikről. Ha azonban a jégkár, vagy vízvesztés csak egyes területekre szorítkozik, úgy ezen szerződés oda módosul, hogy a le nem aratható terület minden egyes ka- tasztrális holdja után munkaadó az összes munkások összmunkabéréből 8 kor. 60 fillért, szóval: nyolc korona, 60 fillért levon, mely levonás minden egyes munkás béréből, annak bére arányába!} lesz megállapítva. 7. Ha alulírott munkások bármelyike a munkát betegség következtében az aratás befejezése előtt abban hagyja, úgy bérének csak azon hányadára tarthat igényt, mely a végzett munkanapok arányában reá esik, ha azonban bármely más minden néven nevezendő okból a munka folytatását megtagadja, szerződés- szegőnek tekintik, és addig teljesített munkájáért semmiféle fizetésre igényt nem tarthat. 8. Munkaadó, vagy megbízottja jogosítva van a munkások bármelyikét a munkából azonnal elbocsájtani, ha azt tapasztalná, hogy az illető vállalt munka teljesítésére nem alkalmas, az elbocsájtott munkás azonban csak a teljesített munkanapok arányában reá eső munkabért kapja minden további kárpótlásról ezennel lemond. 9. A munkadíj a munka teljes bevégzése után lesz teljesen lefizetve: azonban a munka teljesítése közben, a teljesített munka arányában is kaphatnak munkások előleget, mely a végleges leszámolás alkalmával leszámoltatni fog. Jelen szerződés 2 példányban kiállítva szerződő felek által aláíratott. 347
