A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
nütt a társadalmi osztályok a létért küzdelmet vívják egymás között és csak a mi osztályunk, s munkásosztály maradjon hátra e téren? Mi ne gondoskodjunk ellenóvszerről a ránk törő nyomorúság ellen? Igen is, mint egyesek ismerjük helyzetünket, de az egyes nem javíthat azon semmit; szükséges, hogy az egész magyarországi munkásosztály helyzete ismertessék és azon eszközök javaslatba hozassanak, melyek a jelen szomorú viszonyok jobbrafordulását előidézni képesek lennének. E tekintetből szükségesnek találjuk az egyes munkáskörök bizalmi férfiainak országos összejövetelét és tanácskozását, azaz: egy magyarországi munkáskongresszus megtartását. Minden viszálynak és ellenségeskedésnek vége szakadjon, mert egységben van erőnk, egységben van fegyverünk hatalma. Azért az ország minden városa és vidéke munkásait felhívjuk, vitassák meg e fontos kérdést, s készüljenek a bizalmi férfiakat kiszemelni, hogy a munkáskongresz- szusra mentői számosabb küldött megjelenhessen. Ez ügybeni levelek, valamint a kongresszus tárgyalási rendjébe fölveendő pontok és kérdések, mentői előbb Welz Károly cipésznek, Szigetvárra küldendő, hogy a kongresszus megtartásának helyét és határnapját megállapítani lehessen. Testvéri üdvözletünket minden munkástársnak! Szigetvárott, 1877. november 4-én. Az egybehívó bizottság: Müller József, Welz Károly, Bretter Lajos, Rózsa József, Müller Károly. Népszava, 1877. november 11. JEGYZET: A szigetvári kezdeményezés - olvasható a Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom törénetéhez. I. 1869—1918. Pécs 1968. 34—35. oldalán — a magyarországi munkásmozgalom történetében jelentős volt. Ennek alapján fogott hozzá a Külföldi Viktor-féle politikai irányzat az első pártkongresszus megszervezéséhez. Mivel a szigetváriak a Frankel Leo által irányított politikát követték, Külföldiék megszakították velük a kapcsolatot. A szigetváriak az 1878. április 21-én megtartott Nemválasztók Pártja kongresz- szusán képviseltették magukat. 351881. december 31. Thaisz Elek rendőrfőkapitány értesíti az eszéki redőrkapitányt a forradalmi röpiratok becsempészéséről 145 rés. sz. (f. k. 1881. Saját kezéhez. Fischer Ferencz, social-forradalmi izgató, mesterségére nézve czipész, ki, mint a párt végrehajtó-bizottságának tagja, egy ízben Eszékről már kiutasíttatott, bizalmas úton nyert értesüléseim szerint, e hó 27-én innen gyalog elutazott. Útját Pécsnek vette, hogy az ottani párthívekkel értekezzék s ennek megtörténte után Szigetvárra utazva, végre Eszékre akarja magát becsempészni, tetemes mennyiségű forradalmi röpiratot és a londoni „Freiheit” lap több számát viszi magával. Van szerencsém erről tekintetes Kapitány urat tudomás és miheztartás végett oly megkereséssel értesíteni, hogy netalán szerzendő tapasztalatait velem közölni szíveskedjék. Thaisz Elek, v. r. kir. tanácsos, főkapitány. 318
