A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
legnagyobb rendben, minden zavaró körülmény nélkül folyt le, s így az aratás, mely a kedvező időjárás folytán a rendesnél előbb megkezdetett, egyes helyeken már befejezést nyert, de a többi helyeken is a beérkezett jelentések szerint már annyira előrehaladt, hogy annak rövid időn belül való befejezése remélhető. Az m. kir. Földművelésügyi Minisztérium által a vármegyei contingensen felül az aratási munkálatokra még 922 hadifogoly bocsájtatott a törvényhatósági munkabizottság rendelkezésére, továbbá 816 orosz-lengyel munkás, a Honvédelmi Ministerium pedig 254 katonai munkásosztagot, vagyis 5080 katonát vezényelt ki a gazdasági munkálatok végzésére. Ezen felül mintegy 4000-re tehető az egyénenként szabadságolt önálló mezőgazdák száma. Az orosz-lengyelországi munkások, akiknél a munkaadó a napszámon felül a személyenként mintegy 50 koronát kitevő szállítási költséget is megfizetni tartozik, az egyes munkaadók kérelmére adattak ki július 20-ig terjedő időtartamra, s ezek az itt önként augusztus végéig visszamaradó 104 egyén kivételével már vissza is szállíttattak. Ezek közösök olyan egyén volt, aki a gazdasági munkában teljesen járatlan volt, s dolgozni nem is akart, amely körülményre a Minisztérium figyelmét felhívtam és kértem, hogy a gazdák az ezek után esedékes költségek viselésétől mentessenek fel. A katonai munkásosztagok szintén csak meghatározott időre, az aratás tartamára adatván ki, ezen legnagyobb része már be is vonatott. ' Ily körülmények között a még visszalevő aratási és cséplési munkálatok elvégzésénél legnagyobb részben saját erőnkre leszünk utalva, s ezen munkálatok biztosítása céljából a közerő nagyobb mérvű igénybevételére lesz szükség. SML: megyei közgyűlési jegyzőkönyv. 1916. augusztus 7-i közgyűlésen elhangzott évnegyedes alispáni jelentésből részlet.(542~543. p.) JEGYZET: 1 Az alispán röviden szól a munkáshiányról, majd a különböző községi gazdasági bizottságok működéséről. 20. 1917. április 4. A Somogyvármegye című lap egy magyar bankcsoport Balaton-parti lehetőségeket mérlegelő tervéről ad hírt Hírt adtunk már róla, hogy Hunyady gróf somogyi uradalmait: Szemest, Marótot és Balatonberényt egy német és egy magyar bankcsoport 25 évre bérbevette. A bankcsoport intenzív gazdaságot fog folytatni. A vezetőség már több gyár építését vette tervbe. így Balatonszemesen cukor- és üveggyárat, Maróton pedig nagyszabású kenderfonógyárat létesítenek. Balatonberényben tisztán tejtermeléssel fognak foglalkozni. A vezetőség már tervbe vette egy keskenyvágá- nyú vasút kiépítését, éspedig a maróti pusztától a balatonszentgyörgyi állomá308
