A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között

'7. Az egyke rendszer Somogybán, Somogyvármegye, 1912. április 5. (2—3) A cikk szerint a születés 1891—1900 között 37,1 ezrelék, 1901—1908 között 33,5 ezrelék. 1912- ben: 29,6 ezrelék, 1913-ban: 28,1, 1914-ben: 28,3 ezrelék. SML.: SmTh. kzgy. jkv. 1918. 325. oldal. 8. A somogyi sorozások eredménye, Somogyvármegye, 1911. június 4. (3) A somogyi soro­zások eredménye, Uo. 1913. május 4. (2) Ezerkétszáz újoncot soroztak be Somogy­bán, Uo. 1914. május 29. (4) 9. Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok (1901—1910), 33—34. oldal. Sárközi Zoltán: A summások c. tanulmánya. Megjelent: A parasztság Magyarorszá­gon a kapitalizmus korában 1848—1914. II. kötet. Akadémiai, 1965. 352—366., 377. oldal. 10. Király István: Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből (1848— 1945) Kaposvár, 1962. 9. oldal. Az idézett kérdést a szerző sokoldalúan tárgyalja és meggyőzően mutatja be a marhatartás súlypontjának átkerülését a déli megyerész­ből a középső területekre. 11. A témával T. Mérey Klára itt, a kötetben közölt tanulmánya részletesen foglalkozik. 12. Kivándorlás 1899—1913. 67. kötet, 58—59 szöveges oldal. Kanyar József itt idézett tanulmányában (50—51. old.) négy kivándorlási övezetet a földbirtokosok szerint sorol fel, ami véleményem szerint helyesebb és megközelíti a valóságot. Az 1910-es népszámlálás alapján megállapítható volt, hogy a megye 311 községéből 90 község­ben a kivándorlás miatt apadás történt. Az 1900—1910. népszámlálás közötti szá­zalékos járási szaporodás a következő volt: barcsi járás: 7,0%, csurgói járás: 8,0%, igáii járás: 3,8%, kaposvári járás: 5,8%, lengyeltóti járás: 9,0%, marcali járás: 6,5%, nagyatádi járás: 5,6%, szigetvári járás: 2,5 %, tabi járás: 9.0%. A megyei átlag 6,4%. A megyéből útlevél engedéllyel a következő járásokból 1904—1910. között kivándoroltak: barcsi járás: 941 fő, csurgói járás: 259 fő, igali járás: 2349 fő, kaposvári járás: 346 fő, lengyeltóti járás: 671 fő, marcali járás: 1454 fő, nagyatádi járás: 1102 fő, szigetvári járás: 896 fő, tabi járás: 780 fő, Kaposvár város: 211 fő. A fentiek és a kivándorlási statisztika összehasonlítása nyomán a két adat között az alispáni kimutatás javára: 2131 a különbözet. A népszámlálás eredménye Somogy­bán, Somogyvármegye, 1911. február 19. (3—4) Népesedési mozgalom Somogybán, Uo. 1911. április 23. (3) 13. Kivándorlás . . . 1899—1913. 67. kötet. Táblás kimutatások: 2, 6, 10, 18, 26, 28, 31, 54, 58, 64, 66—67, 72—73. 14. A somogyi agrárproletár és kisparaszti népesség számának becslését Mészáros Károly: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság parasztpolitikája 1918—1919. Akadé­miai 1966. 13—14 oldalon végezte el. Az 1910-es népszámlálás alapján Marek Já­nos is közölte: A mezőgazdasági munkanélküliség problémái Somogybán (1900— 1925) Somogyi Szemle, 1966. 1. szám. 65. oldal. Az ott közölt 1910-es mezőgazda- sági eltartott munkások számadatai hibásak! A legszegényebb mezőgazdasági la­kosság kivándorlására utalnak a következő híradások is: „Szomorúan érdekes, hogy Somogybán is most, aratás idején, a szokottnál nagyobb arányszámokat mutat a kiál­lított útlevelek statisztikája.” — Kezdődik a kivándorlás, Somogyvármegye, 1910. július 16. (5) Két év múlva az aratás után pénzhez jutott gazdasági munkásokról írja, „ .. .most sűrű rajokban kerekedik föl, hogy elmenjen az új hazába, szerencsét próbálni.” — A kivándorlás emelkedik, Uo. 1912. augusztus 7. (4—5) 15. Megszöktek a katonaság elől, Uo. 1912. augusztus 31. (5) 16. Hogyan vándorolnak ki Somogyból? Uo. 1913. április 25. (2) 17. A háború elől — Amerikába, Uo. 1913. május 8. (3) 18. Ötszáz somogyi katonaszökevény, Uo. 1914. május 10. (4.) 19. A kivándorlás Somogyból, Uo. 1914. április 25. (5) 20. SML. Sm. Th. kzgy. jkv. 1914. 855. oldal. 21. Csánki Dezső: Somogyvármegye, Bp. 1914. — 303. oldal. 22. Kanyar: Somogyi parasztság somogyi nagybirtok... 47—48. oldal. Csánki Dezső: So­mogy vármegye . . . 585—586. oldal. 23. Határrendőrség Gyékényesen, Somogyvármegye, 1908. március 27. (3) A barcsi határ­rendőrség munkája, Uo. 1913. december 7. (4) 24. Üj munkás-egyesület Barcson, Uo. 1911. július 21. (3) 25. Népgyűlés Drávaszentesen, Uo. 1911. július 25. (4) 272

Next

/
Oldalképek
Tartalom