A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között

II.

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉVEI

i. A somogyi katonák a világháború frontjain

A kaposvári lapok a szarajevói trónörökös-gyilkosságról július i-én adtak először hírt. Az álmos, poros kisváros utcáit azonnal ellepték az izgatott kíváncsiskodók. A burzsoá háborús uszítással már ezen a napon találkozunk, amikor célpontul Belgrádot jelölik meg.93 — Az első helyi fenyegetőző kirohanást a július 4-én keltezett vezércikkben olvashatjuk: Ha „Szerbiát meg kell fenyegetni, ott leszünk.”94 A hónap közepén a burzsoázia propagandája nyomán a háborús hangulat már ijesztő méreteket öltött. „Megtorló hadjáratunkra elkísér bennünket minden kultúrnemzet áldása, hiszen dúvadakat fenyítünk meg, kik maholnap Nyugat-Európába is betörnek.”93 Az imperialista hódító célok álcázását, a dolgozó tömegek meggyúrását a sajtó, az írástudók árulásával elvégezte. A jövendő háborút kisded csetepaténak, a szerb hadsereget pedig lekicsinyítve állították be az újságok 1914. nyarán.

Július második felétől a módszeresen felszított szenvedélyek mellett egyre többet találkozunk a fegyveres agresszió követelésével. Az országos és helyi sajtóval párhuzamosan, a különféle társulatok, társadalmi egyletek, szövetségek, értekezleteken és gyűléseken határozatokat, feliratokat szövegeztek a szerbek ellen. A háborús hisztéria, a nacionalista őrület vetése július 25-én érett be, amikor Kaposváron megtudták, hogy a belgrádi oszták-magyar követ a követség tagjaival elhagyta a várost. A helyi lapok a hír hallatára a „város örömmámoráról” írtak. A háború melletti első tüntetések rendezői a város aranyifjaiból, a polgári-kereskedői-tisztviselői rétegből, és a hadsereg tisztikarából kerültek ki. A zsúfolt kávéházakból, az éjszakai „zenés szórakozóhelyekből”, és egyéb lebu- jokból összeverődött tömeg fellármázta a belvárost. Miután a Turul-kávéház- hoz értek, az ott szórakozó vármegyei és városi tisztviselőkkel együtt éltették a háborút, a hadsereget és Németországot. Majd újból a Főmtcán megindultak és most már cigányzenével kísért nótázással ébresztették a várost. „A több száz főből álló menet élén a cigányzenekarok szakadatlan a Rákóczi indulót és a Kossuth-nótát játszották, fölváltva. A tüntetők hatalmas csoportja csupa intelligens emberből állt. A fiatalság legnagyobb része tartalékos katona. Állami, megyei, városi tisztviselők, tekintélyes kereskedők, iparosok lelkesedtek a tüntető menetben, amelyet előkelő úriasszonyok és leányok serege tarkított. A demonstrálok közé igen sok katonatiszt és katona is elvegyült” - A hullámzó tömeg útjában egyre növekedett, s mire leért a Kossuth-tére, ezer főre emelkedett a Korona- és Erzsébet-kávéház kitóduló és csatlakozó közönségével együtt. - „A pa258