A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Dr. Kávássy Sándor: A szegényparasztság harca és mozgalmai Somogyban 1897-1907

désükben, hogy a népnek hallgass a neve, s ha mégis kinyitná a száját, legjobb fegyver az erőszak, és úgy bántak el a szövetség csoportjaival, mintha az idézett felkínálkozás meg sem történt volna.

Az agitáció azonban mindezek ellenére is tovább folyt. A Földmunkások Országos Szövetsége ezután is következetesen juttatta el kiadványait: a „Miért dühösek ránk a bőrkabátosok?” c. füzetet,!m valamint a „Leszámolás” c röp- iratot.311

A hatás ezúttal sem maradt el. „A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének lapja, a Világszabadság, s ezen lap kiadási hivatalától meg- számlálhatalan mennyiségben szétküldött nyomtatványok útján szított féktelen izgatás következtében az aratómunkások igen sok helyen megtagadták az aratási szerződések aláírását, anélkül, hogy a megtagadásnak elfogadható okát tudták volna adni”312 - olvasható a kaposvári főszolgabíró 1907. január 3-i jelentésében. „Járásomban — írja január 22-én a marcali főszolgabíró - az idei aratásra nézve szerződések csak részben köttettek meg, a munkaadók 3/4 része szerződést a mai napig sem kötött, a járásomban fennálló munkásszervezetek működése és a nemzetközi szociáldemokraták által több ezer példányban kibo- csájtott proklamációk hatása folytán tartózkodik a munkásnép a szerződések megkötésétől, hozzájárulva az említettekhez a munkásnép között elterjedt álhírek, mint pl., hogy a kormány kívánja, hogy a munkások, a szerződések megkötésétől tartózkodjanak, a kormány fogja a munkabéreket megállapítani stb.”313 „Szob, Felsősegesd és Henész községben, ahol a mezei munkások országos szövetségének helyi csoportja megalakult - jelenti január 23-án a nagyatádi főszolgabíró - a belépett tagok még ez ideig aratási szerződést nem kötöttek, ezek azonban a munkásoknak csekély részét képezvén, állásfoglalásuk az általános munkásviszonyokra befolyással nincsen.”314 Kisbárról a Margalit Alfréd Toldi-pusztai gazdaságába szerződött aratók beüzentek munkaadójuknak, hogy a megkötött szerződést nem tartják meg, s a nagyobb nyomaték kedvéért a szerződés náluk levő példányát átadták a községi elöljáróságnak. Az ügyet csak a szolgabírónak sikerült elsimítania.31'

Az itt hivatkozott jelenségek máshol sem mentek ritkaságszámba.316 Mint azonban a forrásokból az világosan állapítható meg, a harcot ekkor már csak a földmunkásság legöntudatosabb, az említett szervezetek által megszervezett része állta. Ez pedig a szegényparasztság kisebbik részét alkotta. Így érthető meg, hogy az év elején mutatkozó izgalmak után az év simán, sztrájkoktól lényegében mentesen zajlott le. Jelentősebb sztrájkra csupán Gyöngyös-pusztán került sor.31'

1907-től szemmel láthatóan torpant meg a somogyi szegényparasztság mozgalma és szervezkedése. Ritka vendég lett a sztrájk, szerényebb arányú a szegényparasztság körében folytatott szervező munka, bár gyűlésekről, szervezkedésről ezután olvashatunk a forrásokban.'11''

Nem csekély sulyi kérdésként merül fel, hogy vajon mivel magyarázhatjuk a szegényparasztság szervezkedésének és harcának megtorpanását. Az egyenlet ezúttal is többtényezőjű. Legyen szabad ezek közül néhányra röviden utalnunk, így hadd említsük első helyen a hatósági terrort, amely mindig erőfölényben tudott jelentkezni a szegényparasztság kis csoportokban zajló megmozdulásaival. Sok mindennek vette elejét -a kivándorlás is. Valamelyes földszerzési lehetőséget biztosítottak a megyében nagyobb arányokat öltő parcellázások. A birtoko230