A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kávássy Sándor: A szegényparasztság harca és mozgalmai Somogyban 1897-1907
alaptalan, mint azt az év már ismertetett eseményei és az itt elősorolt jelenségek is igazolják. Valóban, a forrásokat tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy az agitációs tevékenység szemmel láthatóan erősödött, egyre több bátor ember került, aki vállalkozott arra, hogy a szocializmus eszméit a somogyi parasztsággal is megismertesse,88 és egyre erőteljesebben kezdte éreztetni hatását a Pécsett kialakult szociáldemokrata központ is.89 A felizgatott fantáziájú, s a parasztfelkelés rémképeivel küzdő újságíró balsejtelmeire pedig - mint a fentiekből már tudjuk — alapjában békésen és csendben tovahaladó évek cáfoltak rá. E zajtalanul, vagy csaknem teljesen zajtalanul tovagördülő évek azonban mégis igen jelentősek voltak a szervezkedés és a szociáldemokrácia somogyi hadállásainak kiépítése és megerősítése szempontjából és ezen keresztül a szegényparasztság eszmei-politikai fejlődése, valamint lassan mégiscsak meginduló szervezkedése szempontjából is. Egyre több magvető járta a vidéket, és a magvak egyre termékenyebb talajra hullottak. Amikor 1901. március 3-án Pécsett volt szociáldemokrata értekezlet, pécsi kollégája már arról értesíthette Somogy megye főispánját, hogy Somogyból Szigetvárról, Nagyatádról, Drávafokról és Kaposvárról érkeztek küldöttek.90 Kaposvárt a század elejére szociáldemokrata csoport alakult. 1902-ben már 25-30 lelkes fiatal ünnepelt és tűzte fel a vörös kokárdát május elsején.91 Amikor 1903. tavaszán a 48-as párt Kaposvárt rendezett népgyűlést a katonai javaslatok ellen, 1500 piros jelvényes munkás vonult Iváncsán Nándor vezetésével a gyűlés színhelyére s éltette a szociáldemokráciát.92 Május i-én — az egykorú híradás szavaival - a „szocialista világ himnusz”-ától, a Marseilles- től volt hangos a kaposi utca.93 Még ugyancsak májusban megalakult a Kaposvári Általános Iparos és Földművelő Munkásképző Egyesület.94 A Kaposvárt folyó szervezkedés hullámai rövidesen a falvakba is átcsaptak. Az egykorú sajtó szerint pünkösdkor 42 községből sereglett össze a parasztság a kaposvári szocialisták által rendezett gyűlésre.95 Az elhangzott beszédeken kívül fokozták a hatást az ott szétosztott nyomtatványok is.96 1903. november végén vagy december elején Kaposvárt is megalakult a Szociáldemokrata Párt.97 Kaposvár hovatovább valóságos szociáldemokrata központtá lépett elő, amit részben lehetővé tett a hatóságok tolerans magatartása is, amely több mozgást, szabadságot engedélyezett a szervezkedés számára.98 Ugyanakkor megélénkült a szigetvári párt- szervezet tevékenysége is, melyről szólva a Népszava is kiemelte, hogy „dicséretes munkát végez, mert nemcsak Szigetvár népét szervezi, hanem a közelében fekvő összes községekben agitál pártunk érdekében”.99 így nem csoda, hogy 1903. december 31-én kelt bizalmas iratában arról tett jelentést az ottani főszolgabíró, hogy a járásban a „szocialisztikus mozgalom emelkedőben van”.109 Ezen túl új szociáldemokrata központok alakultak. Így az egyik a barcsi járásban, Csokonya községben Gyura János körül. Gyura János, a szociáldemokrácia zászlaja alatt szervezkedni kezdő somogyi munkásság és szegényparasztság kiemelkedő, s a maga idejében országos hírnévre is szert tett vezetője, 1869. október i-én Csokonyán született Gyura József és- Farkas Katalin szülőktől.101 Apja módos gazda volt, s ő maga eredetileg 160 hold ura.102 A föld azonban lassan kicsúszott kezéből, elszegényedett, 1893-ban tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak,103 ettől kezdve lelkesedéssel tanulmányozta a szocialista irodalmat és odaadó harcosa lett a mozgalomnak. Falujában a szá207
