A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
jan. i-től kezdve, a három vármegyében lévő szervezett munkások hetenként, külön, kettő filléres pártadót tartoznak fizetni, és ezt havonként a titkári székhelyre: Kaposvárra tartoznak beküldeni.”12(’ Kovács Miksa először - a három megyére kiterjedő hatáskörrel - csak egy bizottság létrehozásán fáradozott, amelynek Dél-Dunántúlon: az egységes munkaviszonyok megteremtésén kellett volna munkálkodnia. E cél érdekében javasolta a kerületi titkárság felállítását záros határidőn belül. A megyék küldöttei - különösképp a pécsiek — a kerületi titkárság felállítására vonatkozó javaslatot, nem fogadták egyértelműen. Így, sem a kerületi titkárság székhelyére nézve, sem pedig a felállítás határidejére nézve nem alakult ki egységes álláspont. Következésképp Kovács Miksának módosítani kellett indítványát és már csak azt javasolta, hogy a legközelebbi kerületi értekezlet Kaposvárott tartassák meg. A kerületi titkárság előkészítésére 7 tagú bizottságot választottak, amelyben Kaposvárt Kovács Miksa és Magyar Mátyás, Szigetvárt pedig Iván Jenő képviselte. A szociáldemokrata szervezetek dunántúli tanácskozásáról még megjegyezhetjük, hogy azon, a kaposvári párttitkár jelentése után - Somogyból - Iván Jenő szigetvári küldött is felszólalt, és szóvátette a főszolgabírák és a csendőrség jogtipró intézkedéseit, Petre Ernő és Egerszegi János, a kaposvári cipészek, illetve az építőmunkások szakegyleteinek a vezetői pedig e szervezetek üldözését és feloszlatását. Gyura János pedig Csokonyáról jelentette, hogy a szociáldemokrata munkássággal szemben a hatóságok lábbal tiporják a gyülekezési jogot, ugyanakkor mindenütt szabad utat biztosítanak - még az iskolákban is szervezhető - a kcresztényszocialista szervezeteknek. Ehr Vilmos a napirend megváltoztatására tett indítványt a kerületi párttitkárság érdekében. E titkársággal kapcsolatban még 1908. jan- 19-én is hangzott el felszólalás a pártszervezet pécsi gyűlésén: Amon Józseftől, azt indítványozva, hogy a vidék gyűjtse össze a pénzügyi alapot az akár Kaposvárott, akár pedig a másutt felállítandó kerületi párttitkárság céljaira.127 1908. febr. 7-én a Dél-dunántúli megyék földmunkásegyletei is tanácskoztak Pécsett, amelyen Szigetvár, Drávacsehi, Barcs, Kaposvár, Igái és Nagyatád földmunkásainak és egyleteinek a küldöttei vettek részt. Az aratómunkások, valamint a földmunkásság érdekében szerettek volna összehangolt tevékenységet kifejteni ezen az értekezleten is, — amelyet megelőzve - már 1906. októberében is összesereglett — e célok érdekében - 18 baranyai és somogyi község földmunkássága. A kerületi titkárság megszervezésében kifejtett kaposvári kezdeményezés a párt megyén kívüli súlyára is enged következtetni, amiért Kovács Miksa titkárnak - Kaposvárra kerülése után - valamint a párt többi vezetőjének, Szigetvár aspirációit is legyőzve, igen sokat kellett fáradozni. A párt tevékenységének a súlyára enged következtetni a Kaposvári Munkásotthonban végzett politikai és kulturális tevékenység is. A Munkásotthon alapítását az 1908. évi megyei pártértekezlet határozta el. 1911-re meg is épült az intézmény, amely 19x1 őszétől kezdve a város munkássága legfőbb politikai és kulturális központja, a párt és a szakszervezetek vezérkarának a főhadiszállása lett. Az otthon vezetőségének elnöke Tóth Lajos volt. A benne folyó politikai tevékenység miatt Stecz László rendőrkapitány már 1912. május 24-én kérte az alispántól az otthon felosztását és bezárását.128 184