A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
Ezt követően - a Munkás 1903. évi júl. 19-i híradása szerint - 1903. aug. 20- án hívták egybe a megyebeli pártszerveket Szigetvárra, az első megyei pártértekezlet megtartására. Ennek az értekezletnek tartozott volna a teendői közé a megyei pártszervezet székhelyének az eldöntése és a további teendők meghatározása.102 Végül is a megyei pártértekezlet megtartására nem került a sor, a szigetváriak és a kaposváriak aligha tudtak megegyezni a megyei pártszervezet székhelyének az eldöntésében.103 Még 1904-ben sem dőlhetett el a megyei pártközpont ügye, az ekkor rendezett (máj. 24.) pécsi kerületi pártértekezleten a megye négytagú pártküldöttségéből még három szigetvári volt Csapai Imre vezetésével.104 Augusztus 21-én pedig kerületi pártértekezletet hívtak egybe Szigetvárra, amelyen a főváros és Pécs szocialistái is képviseltették magukat, s sürgették a megyei értekezlet mielőbbi összehívását.105 Augusztus 28-án nyilvános pártgyűlést tartottak Gyura János hazájában is: Csokonyán.106 Mind a szigetvári, mind pedig a csoko- nyai, de a barcsi pártszervezet is inkább a pécsi kerületi szervezethez, mintsem a megyeszékhelyi szervezethez tartozónak érezte magát, versenyt futván egymássá! a pártmozgalom megyei irányításának a jogcíméért is. Az említett pártszervek keletkezéséről és működéséről - forrásanyag nem állván rendelkezésre - vajmi keveset tudunk. Ugyancsak a Népszava - 1903. dec. 3-i - híradásából értesülünk arról, hogy Nagykanizsán és Kaposvárott egy-egy „jól sikerült felolvasás és értekezlet után”, megalakultak a szociáldemokrata pártszervezetek. Lényegében e szervezetek nem voltak egy önálló tagsággal rendelkező alapszervnek tekinthetők, csupán a helyi munkásszervezetek küldötteiből választott kollektív vezetőségnek, amely már szakított a korábbi gyakorlattal, amikor is egy ember képezte csak a pártszervezet /////■ / r • 107 vezetőséget es intézte a part összes ügyeit. A megalakult kaposvári pártszervezet - bár kezdettől fogva nemcsak a városban végezte a tevékenységét, hanem a város környékén is, mégsem tudta azonnal - csak fokozatosan - átvenni a megyei pártszervezetek szervezését és irányítását. Idejének java részét a szakszervezetek és a városkörnyéki földmunkásszervezetek munkájának a segítésére és támogatására fordította. Ennélfogva először a szigetváriakkal párhuzamban - később pedig önállóan -, primus inter paresként végezte - ha nem is intézményesen, de ténylegesen a megyében folyó pártmunkák irányítását. A megyeszerte fejlődésnek indult szociáldemokrata mozgalom és pártépítés eredményeként a párt az 1905-ös választásokon már két kerületben is tudott képviselőjelöltet állítani. (Nagyatádon Pelczéder Ágostont, Szigetvárott pedig Klárik Ferencet.) 1906-ra már eldőlt a pártszervezés megyei központjának a székhely kérdése is. A megyeszékhely szociáldemokratái szervezték meg és hívták egybe107/a a munkások első megyei „parlamentjét”, s így hosszú évek fárasztó munkája után létrehozták a megyei titkárság szervezetét. A párt 1906. február 4-5-én Kaposvárott tartott első megyei értekezletén 15 község képviseltette magát, Kaposvár pedig 32 küldöttel. (A helyi Somogy vármegye c. lap csak 8 községet említett 12 küldöttel.) Az értekezleten a központi pártvezetőséget Pelczéder Ágoston képviselte, a korelnöki tisztet pedig Gyura János töltötte be. A vezetőség jelentéséből ismertté vált, hogy a párt - alakulása óta - már 14 népgyűlést tartott, amelyből kettőt a hatóságok betiltottak. 174
