A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
át)öttek a megyébe a nagygyűlésekre, különösképp az eszéki járásból, a szelcei, a csernováci és a marj and uradalmakban is kitört - igen heves arató- és cselédsztrájkok megbízottjaiként és küldöttjeiként. A korszakban egyébként a szakegyletek, lényegében a hajdani munkásegyletek örökébe lépve, a hatóságok tévútra vezetésével, az elégedetlenség minél nagyobb körbeni szításával, s a különféle szakegyletek egységes mozgalmi tevékenységbeli eljárásának a meghonosítása érdekében tevékenykedtek, amire a hatóságok, ezúttal is csakhamar rájöttek, mint mondották és jelentették: az egyletek nem az önképzés érdekében dolgoznak elsőrenden, hanem a fennálló társadalmi rend elleni „izgatás és lázítás” volt a legfőbb céljuk. * * * A tőkés termelés felvirágzásának a korszakában — a korszerűsített szállítás alapkérdéseinek a megoldásakor - (míg az ország összes vasútjainak a hossza 1848-ban 178 km volt, addig ez a szám 1866-ban 2158 km-re, 1883-ban pedig 8459 km-re növekedett)92 egymás után épült ki megyénkben is: az észak-dél határokon, valamint a középen keresztül futó vasúti fővonalak után - a megye valamennyi tájegységét át- és összekötő vicinális vasúti hálózat a századforduló évtizedeiben. A vasutak és a közutak kiépítése következtében (a Déli-vasút [1858-1861], a Pécs—Szigetvár-Barcs-Gyékényes-i drávamenti vasút [1867], a TDombóvát-Kaposvár—Gyékényes-i [1872] fővonalak mellett a Barcs-Pakrác- [1884-1885], a Somogyszob-Barcs-i [1890], a Somogyszob-Balatonszentgyörgy-i [1893], a Kaposvár-Mocsolád-i [1894], a Mocsolád-Siófok-i [1905], a Kapos- zw-Fonyód-i [1896], a Kaposvár-Szigetvát-i [1900], a Kaposvár-Batcs-i [1905], és a Barcs-Sellye-i [1910] vicinális vasutak), majd a Dráva hajózás igénybevételével jelentősen megnövekedett a mezőgazdasági üzemek piacra történő eredményes termelése és szállítása is a megyében. A közlekedéspolitika megyeszékhely-centrikus volta, a fő közlekedési utalás vasutak, valamint a szárnyvonalak kiépítése következtében felmérhetetlen jelentőségű fejlődés előnyére tett szert a századfordulóra már Kaposvár. Ennek következtében csakhamar átvette a munkásmozgalmi vezetőszerepet is a megyében. Már a századforduló előtt is utat talált a város munkásaihoz a szervezkedc szociáldemokrata párt. Amikor a belügyminiszter körlevélben hívta fel 1898-ban az alispánok figyelmét, különösképp az egyes ipartelepeken beinduló szociáldemokrata szervezkedésekre, - amelyeknek áttételesen a földmunkás mozgalom támogatása is a célja volt -, említés történt a 12 területi szervezetre osztott szociáldemokrata hálózatról, amelynek a 11. kerületébe tartozott: Somogy megye. Az az ipari üzem pedig, amelyikkel a szociáldemokrata pártnak a legélénkebb volt a kapcsolata, a kaposvári MÁV javítóműhely volt.93 E javítóműhelyben dolgozó munkásság ünnepelte meg elsőként a megyé ben - már 1890-ben — a kaposvári Nádasdi erdőben az első május i-ét a „Kaposvár” című lap híradása szerint.94 A vasúti műhely munkásai - a bátor kezdeményezés után - a következő esztendőkben (1891 és 1893 között) már nem ünnepelhették meg a májusi ünnepet, miután Szapáry belügyminiszter bizalmas rendeletére a helyi hatóságok nem engedélyezték többé a májusi felvonulásokat, a körmeneteket és a gyűléseket. A város polgármestere megelégedéssel jelenthette feletteseinek a kérdés napirendről való levételét, miután a „vasút170
