A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
59 GL 1863. 43. sz. október 25. 60 Fényes i. m. 1865. 299. old.; Csorba i. m. 81—83. old. — Az állattenyésztés terén beállott változásokat számszerűen nehéz nyomon kísérnünk, hiszen kérdéses, hogy az irodalomban fellelhető adatok a tényleges állapotokat tükrözik-e vissza. Érdemes azonban felfigyelnünk arra, hogy Csorba közlése szerint a megyében az 1850-es években 39 666 ló volt és Fényes 1864. évi adatai szerint 43 238. Az ökrök száma ugyanekkor 42 325-ről 29 873-ra, a tehenek száma 45 172-ről 44 678-ra csökkent. Ugyanakkor a juhok száma 262 189-ről 456 460-ra emelkedett. (Csorba i. m. 84. old.; Fényes i. m. 1865. 298. old.). 61 SML Megyei Főnökség iratai, 1850. Tárgyalási jegyzőkönyv. 1850. 620. sz. 62 SML Megyei Főnökség 1851. 90. sz.; Fényes i. m. 1865. 299. old. 63 Fényes i. m. 300. old.; Csorba i. m. 72. old. 64 SML Megyei Főnökség iratai. 1850. 832—1112. IV. cs. — 1851/B. 9. 70. sz.; 386. sz., 689. sz., 737. sz. 65 Somogy, 1866. augusztus 14. 24. sz. 1. old. 66 Somogy vármegye. Szerk. Csánki Dezső. Magyarország vármegyéi és városai. Bp., é. n. 536—539., 559—560. old. (továbbiakban: Somogy vármegye). — Kanyar József: A megyei közgyűlés és bizottságai Somogybán (1830—1871). Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjáról. Bp., 1971. 285—315. old. 67 Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszűtján (1860—61). Bp., 1967. 92., 30— 31., 137., 152., 156., 481., 512—513. old. — Újváry Jolán: Saárdi Somssich Pál (1811—1888) Kaposvár, 936. — Pulszky Ferenc: Életem és korom. Szép- irodalmi Kiad. 958. I—II. köt. — Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. 1867— 1918. Bp., 1934. I. köt. - Somogy vármegye. 276-277. old. 68 Andorka Gyula: Miként lehetne az adózó nép sorsán könnyíteni? Somogy, 1866. április 10. 6. sz. 1. old. 69 Somogy, 1867. február 19. 8. sz. 1—2. old. 70 Somogy, 1867. december 3. 49. sz. 2. old. 71 A hárságyi cukorgyárról utóbb annyit közölt Roboz, hogy a munkabér is túl magas volt, mire a tulajdonos a gyár óriási kazánjait és gépeit potom árért felső vidékre eladta, „ahol majd az élelmes nép fel tudja használni egy virágzó gyár nyújtotta előnyöket.” (Roboz: Somogy vármegye kistükre. Somogy, 1867. október 8. 41. sz. I. old.). 72 Somogy, 1867. január 22. 4. sz. 3. old. 73 Somogy, vármegye. 562. old. (lásd 66. jegyzet). 74 Fényes i. m. 1865. 360. old. 75 Somogy, 1867. augusztus 12. 33. sz. 3. old. 76 Vö. SML Megyei Közgyűlési Jegyzőkönyv, 1868. február 1. Nagygyűlés 28. sz. 122. f. 77 A Magyar Korona országaiban 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása. 34*—35.* old. 78 Gróf Széchenyi Imre i. m. 1887. 45. old. — Feltehető, hogy a differenciálódás mértéke még kirívóbb, hiszen az egész telkes és azon felüli parasztgazdaságok termőterületének nagyságát nem ismerjük. A szakirodalomban több analízis jelent meg, amely telekkönyvi vizsgálatok alapján a differenciálódás nagyobb előrehaladását mutatta ki. 79 „Fekete leves”. Somogy, 1875. január 19. 2. old. 80 Gróf Széchenyi i. m. 1887. 4-5. old. 81 Roboz: Somogy megye kis tükre. Somogy, 1867. szeptember 18. 38. sz. 1. old. 82 SML Hitbizományi iratok; Révai lexikon. Hitbizomány címszó; Hirsch Alfréd: Somogy vármegye gazdaságtörténeti monographiája. Bp., 1903. 12. old.; Katona Mór: A magyar családi hitbizomány. Bp., 1894. 28. és 364—367. old. 83 Hegedűs Lóránt: A dunántúli kivándorlás és a szlavóniai magyarság. Budapesti Szemle, 1905. 344. sz. 197. old. 84 Széchenyi i. m. 1887. 3., 5. old. 85 Somogy, 1869. aug. 24. 86 Aratásunk a Dunántúlon. Somogy, 1881., aug. 9. 32. sz. 3. old. 87 Hogy állnak a dunántúli megyék? Somogy, 1875. szept. 7. 36. sz. 1. old. 88 A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 1876. évi statistikai jelentése. Sopron, 1878~ I. rész adatai alapján számítva. 124
