A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
6oo vagon gabona, valamint a malom felszerelése áldozatául esett a tűznek. Későbbi sajtójelentések szerint csupán 80 vagon őrlemény és 40 vagon gabona pusztult el. Sikerült megmenteni a „silost”, vagyis a készletek helyiségét. Az okozott kárt 2 500000 koronára becsülték. A barcsi és az eszéki Union gőzmalom igazgatója Barcsra utazott, hogy a malom mielőbbi újjáépítéséről intézkedjék. A vizsgálat szerint a használt olaj minősége és a gyakran változó munkások gyakorlatlansága okozta a tüzet.037 A somogyi malmokban ezidőtájt igen gyakori volt a tűz. A közélelmezési hivatal külön, fel is hívta a megye alispánjának a figyelmét a malmok tűzrendészeti vizsgálatára.838 Hasonlóképp egy vidék és sok ipari munkás látta kárát a csurgói lengyár leégésének. A könnyen gyúló anyagok lángra kaptak és a főépület - most már hamadszor - leégett. A gyárnak semmi tűzrendészeti óvóintézkedése nem volt, a tulajdonos kára biztosítással megtérült, a gyárban dolgozó, főképp asszonyi munkaerő azonban elveszítette kenyerét.639 Hamarosan ezen a vidéken újabb üzemet ért súlyos károsodás: 1917 augusztusában a berzencei botgyár hamvadt el. A kár 200 000 korona volt, amely részben - biztosítás révén — megtérült a tulajdonosoknak. Az épület azonban a benne felhalmozott áruval hamuvá lett.640 Somogy megye mezőgazdasága és ipara tehát egyaránt érezte a háború súlyát, melynek legnagyobb terhét a kisemberek cipelték. A gazdasági és társadalmi viszonyok alakulása, az imperialista háború mély igazságtalansága és az egyre élesebbé váló osztályharc hamarosan felszínre vetette az elnyomottak igazságát. Történeti útjukat bemutatni azonban már nem ennek a tanulmánynak a feladata. 108
