A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
Egyesek, az ügyes spekulánsok meggazdagodtak, de a többség, a szenvedő kisember egyre jobban lerongyolódott, mert az ipari termékek ára is lassan túl- magasra emelkedett. A mezőgazdasági Somogyországban sok helyütt már éheztek is az emberek. Ugyanakkor a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyeknek a rekvirálás után is maradt eladni való feleslege, szép haszonra tettek szert. Ennek egyrészét beruházták. Ez időtájt szaporodnak meg Somogy megyében a lóüzemi kisvasutak, amelyek munkaerőt szabadítanak ugyan fel, de jelentős anyagi beruházást kívánnak az uradalom, vagy az ipari üzem tulajdonosaitól. Az 1915-16. üzletévben épül fel pl. a Mezőgazdasági Ipar Rt. bérgazdaságában egy 50 km-es gőzüzemű és egy 18 km-es erdei vasút, 1917-ben pedig a kaposvári cukorgyárat a bérgazdasággal összekötő 40 km-es vasút.620 Ezenkívül több lóüzemű és főként erdei vasút felépítéséhez kértek a megyétől engedélyt. (Pl. Nasici tanningyár, a simon- gáti uradalom, Strasser és König kaposvári tárházától a vasútállomásig vezető gazdasági vasútvonal stb.)621 A mezőgazdaságban tehát kialakult a két pólus: az ellátás nehézségeivel, a közszükségleti cikkek hiányával küzdő kisemberek, fogyasztók, és a terményeikkel üzérkedő nagybirtokosok ellentéte. Nem volt sokkal jobb az ipar helyzete sem, illetve ezen belül a kisiparosok, a kézműiparosok problémái váltak súlyossá. Gyakori a panasz, hogy nem jutnak nyersanyaghoz. Egy alkalommal pl. teljesen eltűnt a cérna, ami a szabóiparosoknak szinte végzetes volt.622 A kisiparosok is a háború áldozatai közé tartoztak. Más volt a helyzet a gyáripar területén. A megyében aránylag kevés volt a gyárüzem, de ezek mindegyike - ha csak valami szerencsétlenség nem érte — élt, dolgozott és fejlődött. A cukorgyár a maga nagy üzemével kevesebb répát kapott ugyan és dolgozott fel, mint békeidőben, de napi feldolgozási átlaga így is 5-7000 q körül mozgott. A fehércukor hozama 12-13 1 körül volt a háborús években is. A kampány általában 2-3 hónapig (69-52 nap) tartott.623 A háború idejére esett, hogy 1915-ben gyorsmelegítő készüléket új légszivattyú hengereket, 2 Weston centrifugát és x Brand-féle gyorsfőző készüléket vásárolt a cukorgyár. - Ugyancsak a gyár kezdeményezésére építették fel ezidő- tájt a béruradalmat teljesen behálózó 76 cm nyomtávú gőzüzemű vasútvonalat 120 km hosszúságban. 1917-ben pedig füstgáz vizsgáló berendezéssel látták el a kazánokat és felépítették a MIR gőzmalmát a leégett Hirschmann-féle régi malomtelep helyén.624 Működik a háború alatt Kaposváron a MÁV javítóműhelye is és állandó téma a lapokban az új főműhely, amelynek földmunkáját a háború kirobbanásakor abbahagyták.625 Barcs, e fontos ipari központ ekkor ugyancsak munkaerőhiánnyal küzdött. Komoly problémát okozott itt egyes vállalatoknál a magas francia részvény- tőke, amely számára kormányrendelet megtiltotta az osztalék fizetést. A Neü- schloss-fafűrészgyár a háború elején redukálta üzemét, de 1916-ban már 42 orosz hadifogoly dolgozott ott. A csurgói lengyárban ugyanakkor 9 belga hadifoglyot helyeztek el.626 A háború alatt is keletkeztek új vállalatok. Egy német és egy magyar bankcsoport 1917-ben 25 évre bérbevette a gróf Hunyady-féle Balaton-parti uradalmat. Ügy tervezték, hogy cukor- és üveggyárat, továbbá kenderfonógyárat léte06
