A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
12 éven felüli népességnek 76,7%-át alkotta, iparos, gyári munkás 6,9% és-- egyéb 16,4% volt.0““ Ügy tűnik tehát, hogy 1910-hez képest az ipar is erősen, visszaesett. Ha a közigazgatási bizottság jelentéseit, vagy a helyi lap tudósításait nézzük, esetleg a gyárak eredményeit próbáljuk figyelemmel kísérni, mindenütt a gazdasági élet nehézségeinek emlegetésével találkozunk: nyersanyaghiánnyal,, munkaerőhiánnyal, szállítási nehézségekkel. Az építkezések száma Somogy megyében az 1914. évi 112-ről 1915-re lecsökkent 34-re, s 1916-ban 30, 1917-ben, 32 volt, alacsonyabb, mint 30 évvel előbb.000 Ugyanez a visszaesés mutatkozik más vonatkozásban is. A háború szétzilálta a termelőerőket, elősegítette a spekulációt, növelte a gazdagok erszényét, ki- uzsorázta a szegényeket és - bizonyos vonatkozásban - mérhetetlen távolságot teremtett a város és a falu között. Elsőként a mezőgazdaság helyzetét vizsgáljuk meg közelebbről. A mozgósítás során a mezőgazdasági cselédek, a kisemberek kapták meg először a katonai behívót. A mezőgazdaság hamarosan súlyos munkaerőhiánnyal küzködött.. Már 1915-ben a Somogy vármegye című lapban megállapította az egyik gazda,, hogy a megyében a cselédek 70-80%-a bevonult.55' A mezőgazdasági munkások,, cselédek és szegényparasztok alkották a zömét a híres somogyi ezrednek. Jellemző módon a Somogy megyei Gazdasági Egyesületbe tömörült nagy- birtokosok a háborús kényszert is munkásaik ellen akarták kihasználni. Noha ők feketén olykor kitűnően tudták értékesíteni terményeiket, az 1915. évi február 15 -i megyei értekezletükön határozatot hoztak, hogy tekintettel az országnak a. háború folytán bekövetkezett nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetére, a február 24-i leszegődéskor és a háború tartama alatt a cselédek bérét és a részes aratóle és részes cséplők járandóságát nem fogják emelni.“58 A cselédek elcsábítását ekkor a törvény már büntette. A munkaerőhiány különösen az aratási és a kaszálási munkálatoknál mutatkozott meg. 1915-ben „Zavarok a mezőgazdaságban” címmel írt cikket közöl a Somogyvármegye, megírván, hogy a 40 koronás gabonaárak mellett a gazdák szerint aránytalanul megnőtt a munkabér. A 16 koronás búzából 11-13-ad részt kaptak az aratók, most 10-ed részt és kettős konvenciót kívánnak. E számítás szerint napi keresetük eléri a 60 koronát.559 Arra azonban már nem mutatott rá a cikkíró, hogy a felemelkedett gabonaár a gazdák számára mennyi profit-többletet jelentett. A nagy munkáshiányt azzal is magyarázták, hogy akik behívott hozzátartozóik után államsegélyt kapnak, nem akarnak dolgozni. Makfalvy főispán rendeletet adott ki, amely szerint, akik nem tudnak elfogadható okot felhozni mun- kátlanságuk mellett és nem dolgoznak, azoktól megvonják az államsegélyt.50'1' A termelés érdekében azonban sürgősen segíteni kellett a munkaerőhiányon. Ezt elsősorban a nagyuradalmak követelték, pl. a MIR, - amelyek azelőtt idegenből hozott munkásokkal dolgoztattak.561 A kormány 1916 júniusában a hadifoglyok közül adott munkásokat az uradalmaknak, mégpedig Somogy megye 922 hadifoglyot, 816 orosz-lengyel munkást és 254 katonai osztagot kapott az aratás elvégeztetésére. Ezen felül mintegy 4000-re volt tehető az egyénenként szabadságolt önálló mezőgazdák száma.562 Az aratás ennek ellenére gyengén, ment. Baranyában már befejezték, amikor Somogybán június 16-án még igen 9!>
