Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)

II. Vásárok - 5. A céhek panasza

összességében kijelenthetjük, hogy a jobbágygazdaságokban a tőkés árutermelés fokozatosan kifejlődött. Az egyre kedvezőbb piac és értékesítési lehetőségek nemcsak az uradalmakra, hanem a jobbágygazdaságokra is serkentőleg hatottak. A termények és az állatok értékesítésének több csatornája volt, főképpen a vásárokban és a hetipiacokon történt az adás-vétel, de gyakran az árendások is felvásárolták a jobbágygazdaságok felesleges terményeit és állatait, majd azokat továbbították a felvásárló kereskedőknek, így közvetett úton a jobbágyok terményei is eljutottak a külföldi piacokra, bár kétségkívül megállapítható, hogy inkább a helyi, a regionális és az országos igényeket elégítették ki. Ezzel szemben az uradalmak elsősorban a külföldi piacok felé orientálódtak, a belföldi értékesítés náluk másodlagos szerepet játszott.

A kereslet és a kínálat közötti ellentmondást a hagyományos módszerekkel már nem lehetett összhangba hozni. A piaci árak szabaddá tétele, a szabad kereskedelem, a céhek megszüntetése, a jobbágygazda'ságok és az uradalmak korszerűsítése a kapitalizáiódás alapfeltételévé vált.

37