Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)

I. A megye út- és közlekedési viszonyai - 3. A közbiztonság

kerestek menedéket. Az alispán elkészített egy tervezetet, amely szerint még ez évben a főszolgabírókkal együttműködve az útonállók ellen hajtóvadá­szatot indítanak, ,,az egész vármegyében levő erdőket és mezőket meghajt­ván . . . ki ki a maga járását megvadászni fogja”.35 Hogy a hajtóvadászatot az alispán milyen komolyan vette, arra jellemző, hogy a főszolgabírókat arra utasította, hegy a pandúrokat jelentéktelen ügyekkel ne terheljék. Noha a hatóságok 'látványos eredményeiket értek el, mégis elmondhatjuk, hogy az optimistán csengő jelentések nem tükrözték mindig a valós helyzetet. A ma­gányos és a csoportos útonállók közül sokan a veszélyt megszimatolva útta- lan utakon áthatolva továbbá l-ltak, és folytatták a rablásokat. A tünetet úgy kívánták felszámolni, hogy a társadalom által létrehozott okokat nem ele­mezték. így nem lehet csodálkozni azon, hogy a „jelenségek” mindig újra­termelődtek. A Helytartótanács 1812-ben arról értesíti a megyét - nyilván­valóan a szomszédos megyéket is —, hogy ,,a vértesi és a bakonyi erdőkben az útonállók csoportozván, számos útonállások és rablások történnek...”36 Majd sürgős jelentést kér a megyei állapotokról, egyben felhívja a figyel­met, hogy a siker érdekében az orgazdák lelepleződ ugyanolyan jutalomban részesítsék, mint azokat, akik a szökött katonákat elfogják. Nyilvánvalóan a lakosság szegényebb részét is érdekeltté akarták ten­ni, akik sok esetben közönyösen, illetőleg alig leplezett kárörömmel szem­lélték a gazdagabb polgárok és az uraságoik kifosztását. A vérdíj szerint 50 Kétfogatú fakószekér egy 1686-ból Va/6 rézmetszetről 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom