Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)

I. A megye út- és közlekedési viszonyai - 2. Az utak korszerűsítése a XIX. század első évtizedeiben

és drávai kövecses homokkal fedték be.1’-1 Mindezek ellenére az utak minő­sége mégsem volt megfelelő. Török Ferenc megyei földmérő fáradhatatlanul járta a megyét, javaslatokat adott, szervezett és irányított, de a vállalt fel­adat meghaladta az erejét. A tartósnak vélt utak állaga egyre romlott, így nagyon sok esetben csak „tűzoltó” munkát tudott végezni. 1818-ban a mar­cali postaútról érkezett olyan panasz, miszerint az rossz és járhatatlan. Tö­rök Ferencet a helyszínre küldték azzal az utasítással, hogy a fenti utat az úti comissariussal hozassa rendbe és keressen egy ideiglenes útszakaszt a javítás időszakára. Török szerint a marcali hegyek között vezető postautat, de általában a Balaton menti postautakat sem lehet addig rendbe hozni, amíg azokat kövekkel le nem rakatják. A megyegyűlés ezért megbízta a má­sodalispánt, hogy két hajót csináltasson, egyiket a bogiári, a másikat pe­dig a herényi kikötőhelyre, ezekre megfelelő képzettségű révészeket fogad­jon. A hajókkal, az utak kirakásához szükséges kövek, így folyamatosabban és főleg biztonságosadban szállíthatók, mint a Balaton jegén. A megye 1826-ban a Helytartótanácsnak beszámolt az útviszonyokról. E szerint változatlanul két postaút érinti a megyét, az egyik Szigetvártól Ka­nizsáig, a másik pedig Siófoktól Zákányig, mintegy harminc mérföldnyi ter­jedelemben. Az elmúlt 15 év alatt a megye 5 mérföldet kővel lerakott és ez évben még 2400 ölt fognak elkészíteni. Noha a szükséges köveket a szom­szédos megyékből kellett hordani, mégis több mint harminc kőhidat építet­tek. Az előző évben kezdték el a kaposvári Fő utca kikövezését, amely 475 Falusi nemesúr útrakészen 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom