Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
VI. Növénytermesztés és a piaci lehetőségek
A 30-as éveikben - 6 év átlagát tekintve — gróf Hadik Vilmosáé tabi és bábonyi uradalmában és a jobbágybirtokoikon is magasabb terméseredményeket értek el, pedig az agyagos talaj és a merede'k dombokkal szabdalt vidék a növénytermesztés tekintetében az optimális feltételeket korántsem biztosította. Egy pm búzánál 6, a rozsnál 7, az árpánál 8, a zabnál 9 pm gabonát takarítottak be.333 A jobb adottságú uradalmak feltehetően még ennél is magasabb terméseredményeiket produkáltak. A megyei statisztikában természetesen a kisgyermekeket, de még a csecsemőket is beszámították, azok nélkül egy személyre 3 pm jutott. A jelentésből azt is megtudjuk, hogy a hiányt a lakosság burgonyával és gyümölccsel pótolta, ezért Somogybán nagyobb éhínség nem mutatkozott. Ha a mezőgazdaság 1845. évi termékszerkezetét az 1771. évivel összevetjük, akkor kitűnik, hogy a gabonafélék közül a rozs jelentős növekedést mutatott, az árpa változatlanul jelentéktelen szerepet játszott, zabot pedig a lótenyésztés fejlődésével és számszerű növekedésével lényegesen többet termesztettek. A hajdina termesztése és piaci értékesítése változatlanul népszerű volt és növekvő tendenciát mutatott. A kukorica mellett ekkorra már a burgonya termesztése mind az uradalmakban, mind pedig a jobbágygazdaságokban egyre inkább elterjedt. Mindezt sokoldalú felhasználása is lehetővé tette, mivel nemcsak állatok etetésére, hanem emberi táplálkozásként is egyre inkább felhasználták, de a pálinka készítésének is egyik fontos alapanyaga volt. A mezőgazdasági termények közűi főképpen a rozsot értékesítették a megyehatárokon túl, Zala és Veszprém megye mezővárosaiban, de Horvátországiba és stájer városokba is jelentős mennyiséget szállítottak. A növénytermesztés nemcsak a piaci igényekhez, hanem a földrajzi adottságokhoz is igazodott. Árpát a homokos dél-somogyi területeken nem lehetett eredményesen termeszteni. A rozs és a kukorica azonban a homokos talajban is kiváló terméseredményeket hozott. A Dráva menti községekben termesztett kukorica országosan is jó hírre tett szert. A hajdinának ugyancsak a homokos talaj kedvezett. Kölest jobbára csalk a Rinya, az Ókor és a Dráva menti községeikben termesztettek. A főszolgabírók által beküldött jelentések a falvak növénytermesztésére és speciális helyzetükre is utalnak, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.334 Babócsai járásban: Aracs községben: köles is terem. Babócsán: a jobbágyok feles kukoricát is művelnek. Burgonyát és zabot, rétföldben termesztenék. Barcson: burgonyát csak a kertben termesztenek. Bolhán: burgonyát csak a kertben termesztenek. Csokonyán: csépléssel sokat keresnek a lakosok. Burgonyát felesben művelnek. Csökölyben: sok len terem. Görgetegen: a lakosság fuvarral sdkat keres. Burgonyát a kertekben termesztenek. Heresznyén: a lakosság fuvarral sokat keres. Burgonyát a kertekben termesztenek,
