Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
VI. Növénytermesztés és a piaci lehetőségek
Terméseredmények 1Ő16-1833 között Év búza rozs zab kukorica 1816 középszerű igen rossz középszerű1818 középszerű középszerű középszerű1826 rossz rossz középszerű1829 jó középszerű jó rossz 1832 középszerű rossz rossz rossz 1838 középszerű középszerű jó jó Év széna burgonya tatá rka hajdina 1816 igen rossz _ — 1818 rossz — — — 1826rossz rossz1829 jó jóközépszerű 1832 középszerű középszerű1838 jó jóÁrpát és kölest a megyében változatlanul keveset termesztettek. A terméseredményeket az időjárási viszonyok határozták meg. Ez idő tájt még a háromnyomásos gazdálkodás jellemezte a jobbágygazdaságokat és csak a korszerűbben gazdálkodó uradalmak kezdtek áttérni a vetésforgóra. A trágyázás és a gépek hiánya miatt még nem tudták kellőképpen ellensúlyozni a természeti csapásokat, így a terméseredmények ingadozása is figyelemre méltó volt. Az élenjáró uradalmakban azonban a vetésforgó fokozatosan tért hódított, mivel a hagyományos nyomásos gazdálkodással a növekvő piaci igényeket többé már nem lehetett kielégíteni. Az 1840-es évek közepén a természeti katasztrófáik ikövétkeztében országosan ismét gyenge terméseket produkáltak. Éhségzónák jöttek létre, főképpen az ország északi peremkerületeiben. A Helytartótanács ezért 1845-ben a megyékkel elkészíttette a terméseredmények jegyzékét, azzal a szándékkal, hogy a hiányt állami és megyei támogatással a jobb adottságú vidékekről kell pótolni. Somogy az utasításnak eleget téve az alábbi jegyzékeket állította össze.331 A következő adatokból kirajzolódik a jobbágygazdaságok termelési szerkezete, megismerhetjük a főbb terményeket, de azt is kitapinthatjuk, hogy a különböző növényeknél a vetés- és a terméseredmény között milyen kapcsolat volt. E tekintetben a búzánál 3,50, a rozsnál 3,55, az árpánál 4,18, a zabnál 4,80, a hajdinánál 5,12, a kukoricánál 36,60, a burgonyánál pedig 6,05-szörös volt a növekedés. A terméseredmények elemzésénél — főképpen a gabonánál — figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az előző évek terméseredményei jobbak voltak. A szűk gabonatermést a júniusi hőség — megelőzően -, a gyakori ködök és a záporesők okozták. Mindezek ellenére „minden lélekre esik 2 3/4 pozsonyi mérő, zabot, burgonyát nem számítva”.332 147
