Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)

IV. A zsidók kereskedelmi tevékenysége

a zsidó kereskedők szerepe vitathatatlanul jelentős volt. A kereskedelmi hagyományokat megújították és korszerűsítették, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodtak, a lehetőségeket gyorsan felismerték. A hármas tagozódásé kereskedelem egészét áttekintették, mivel érdekeltségi körük a felvásárló kereskedelemtől a házaló kereskedelemig kiterjedt. Ezein túlmenően a kül­kereskedelmi kapcsolataik is kiválóak voltaik. A nemzetközi gazdasági élet­ben történő változásokra a leggyorsabban reagáltak. A XVIII. század utolsó harmadától Magyarországon a kereskedelemben is korszakváltozás történt. A görög kereskedők nem tudtak „ráhangolódni'' a kor lehetőségeire, így a perifériára kerültek, majd végilegesen kiszorultak. Közismert, hogy a görögök a birodalom vezetői számára politikailag soha­sem voltak elég megbízhatóak, többségük a magyar állampolgárságot sem vette fel. Ez idő tájt a keleti luxustermékéket a nyugat-európai manufak­túrák olcsóbb termékei kezdik kiszorítani. Az európai gazdasági munka- megosztásban Magyarország az állatokat és a mezőgazdasági terményeiket nyugatra szállította, egyben a fejlettebb ausztriai és nyugat-európai manu­faktúrák termékeinek a felvevő piacává vált. A divatban ugyancsak kor­szakváltás történt, a törökös hatás a ruházkodásban, a szokásokban és a viselkedéskultúra egészében hátérbe szorult. Ehhez alkalmazkodott pl. a céhesipar is, a német vargák és a német szabók a nyugati divatot hono­sították meg. A zsidóság alkalmazkodó képessége felülmúlta a görögökét, de az asszimilálódás vágya is erősebben élt bennük. Végső fokon a magyar feudális társadalom és a gazdasági struktúra tőkés irányú átalakításában, éppen a 'kereskedelmi tőiké felhalmozása révén meghatározó szerepet játszottak. Az sem véletlen, hogy néhány évtized múlva az ipari és a banktőke kialakulásában hasonlóan aktív a részvéte­lük. Végül a magyar kultúra vérkeringésébe bekapcsolódva, azt színesítik, és a magyar progressziót a tudományban, a művészetben és az ideológia területén is erősítik. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezt a folyamatot a legmagasabb fokú irodalmi ábrázolás eszközeivel éppen So­mogy megyei, közelebbről nagybajomi vonatkozásban tárta elénk Gyergyai Albert több részre duzzadt önéletrajz-szerű társadalomábrázolásában.287 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom