Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)

III. Az uradalmak kereskedelme - 4. Gyapjúkereskedelem

végett, a kelet-fríz vagy larsac juhot a tejéért, a leichester, vagy southdownt pedig a húsáért tartották. A XVIII. század végétől azonban egyre inkább a spanyol merinói juh terjed el, ekkor már a gyapjú a fő cél. A juhtartást pedig a juhtenyésztés váltja fel.

Somogy megye domborzati viszonyai, gazdag legelői, alkalmasak voltaik arra, hogy a juhtenyésztés, az állattenyésztés első számú ágazatává váljék. E tekintetben az élenjáró uradalmak közül csak a legjelentősebbeket ismertetjük. A büssüi uradalom juhtenyésztését Gaál István alapozta meg, aki Spanyolországból 240 db telivér juhot importált, amellyel a meglévő juh- nyáját felfrissítette. A mesztiszezés olyannyira sikeres volt, hogy a Moró testvérek klagenfurti cége a gyapjút kezdettől fogva felvásárolta.

Juhállománya az alábbiak szerint alakult az 1830-as évek közepén: 850 anyajuhval, 350 to'klyóürüvel, 350 toklyónősténnyel, 100 kossal, 400 öreg- ürüvel, összesen 2050 juhval rendelkezett. Az uradalom jövedelme főiképpen a gyapjú eladásából származott, amely 12 675 Ft 40 xr váltócédulának felelt meg. Az uradalom évi tiszta jövedelme 23 910 Ft xr volt, így a juhászat 40%-os részesedésével a legjövedelmezőbb ágazatnak mutatkozott.217* A fenti megállapítást igazolja Tóth Tibor is, aki szerint a mernyei Piarista Custo- diatus uradalmában 1809—1843 között az állatállomány értékesítéséből származó jövedelem öt és félszeres növekedést mutatott, a növénytermesztésé pedig csak négy és félszeres növekedést.

,,Az állattenyésztés e nagy lendületét uradalmunkban a juhtenyésztés mozgása határozta meg egyértelműen.”215 A gyapjú kereslete - a nyugateurópai piacokon — juhtenyésztés fejlesztésében, nemcsak mennyiségi növekedést idézett elő, hanem fajtaváltást is. A XIX. század első évtizedében az uradalmak többségében még a racka fajtát tartották csak, az élenjáró uradalmak tenyésztették a finomgyapjas merinói juhokat. Ezekben az uradalmakban a juhtartásról már áttértek a juhtenyésztésre. Az alábbiakban néhány adattal igazoljuk a juhtenyésztés megyei állapotát.

Az 1829. évi megyei összeírás szerint járásonként a juhok száma az alábbi képet mutatja.216

1. A babócsai járásban

2. Az igali járásban:

3. A kaposi járásban:

4. A marcali járásban:

5. A szigeti járásban: összesen:

79 000 db

80 000 db 109 000 db

72 198 db 33 100 db 373298~cíb

Nitzky György kercseligeti uradalmában az 1841. évi inventárium szerint 3827 db juhot tartottak.217

Zichy János nágocsi uradalmában a 2314 db juh egy részét a Somogy megyei Juhtenyésztő Társaságtól vásárolták. A társaság 1836-ban alakult a juhtenyésztés felfrissítése céljából, a merinói tenyészjuhokat a legjobb szászországi nyájakból vásárolták.

A juhokat a somogyvámosi uradalomban tenyésztették tovább.2118 A juhtenyésztésből származó évi tiszta jövedelem 4299 Ft 46 xr volt.219 A Széche114