Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Polgár Tamás: Somogy vármegye megyei szőlőhegyi rendszabásai a 18-19. században
intézze el a problémát.63 A szolgabíró 1842. május 2-ai közgyűlésre jelentését be is adta egy új kötéséi hegyközségi rendszabály kíséretében.64 Az iratokból kiderült, hogy a közbirtokosság 1842. január 7-én és március 21-én tartott gyűlést. A januári gyűlésen alkották meg a helység minden közbirtokosára vonatkozó rendszabályát, melyet néhány pontban a márciusi gyűlésen kiegészítettek. A szüret meghatározásában úgy döntöttek, hogy az időjárási viszonyokat és a szőlő érését figyelembe véve a közbirtokosság gyűlése fogja meghatározni a szüret megkezdésének időpontját. A vármegye nagygyűlésén terítékre kerülő kötcsei szőlőhegyi rendszabály ügye arra sarkallta a megyei grémiumot, hogy ne csak a kötcseiek ügyét rendezzék, hanem tegyenek valamit az új megyei rendszabály megszületésének érdekében is. „Ennek folytában miután az egész megyére szolgáló szöllő articulusok a nélkül is heányosak lennének czélszerűbb rendszabályok kidolgozása, és ezeknek miképp történhető foganatosíthatása eránt adandó vélemény végett Katskovits Mihály, Hochreiter {Ambrus}, Tallián János, Péry Ignác, Bárány Pál, Mótsy János tábla és Katskovics (Ignác) sz{olga}bíró urak ezennel kiküldetnek.”6’’ Somogy megye a fenti szavak értelmében létrehozott egy kiküldöttséget a megyei szőlőhegyi rendszabály kidolgozására. A deputáció 1842-1847 között tevékenykedett, mire az 1847. február 1-i közgyűlésre elő tudta terjeszteni tervezetét. Az összeállító munkában nagy valószínűséggel Kacskovics Ignác szolgabíró nem vett részt. Az 1843. május 3-ai közgyűlés jegyzőkönyvében Péry Ignác már nem szerepel a testület tagjai között, ezen időponttól valószínűleg ő már nem volt tagja a kiküldöttségnek. 1842. május 2. és 1847. február 1. között, összesen 18 alkalommal, szinte az összes nagygyűlésen szóba került a szőlőhegyi rendszabály és a kiküldöttség munkájának ügye. „Jelentés váratik” intézkedő résszel zárták le ezeket a pontokat. Elég hosszú ideig foglalkozott vagy nem foglalkozott a kiküldöttség a problémával. Az 1847. február 1-i nagygyűlésen azonban érdemi iratokat is fel tudott mutatni a megbízott grémium, így a vármegyei nagygyűlés érdemben tudott foglalkozni a kérdéssel. A kiküldöttség elnöke, Kacskovics Mihály, jelentésében kiemelte a rendszabály fontosságát, munkájuk forrásaként a régi statútumot és a mezőrendőrségi törvényeket jelölte meg.66 A gyűlésen felolvasták a kiküldöttség által összeállított rendszabálytervezetet67, melyhez a közgyűlésen még módosító indítványokat, kiegészítéseket is tettek a résztvevők. A kiegészítéseket a vármegyei 6 6i Kgy. jkv. 1841. november 2. 4196/1841. 64 Kgy. jkv. 1842. május 2. 1581/1842. (Az 1581/1842. számú irat csatolva a Kgy. ir. 102/1847. számú ügyirathoz.) A kötcsei rendszabály e kötet 47. számú forrása. 65 Uo. 66 Kgy. ir. 1847. február 1. 102/1847. 67 Lásd e kötet 51. számú forrását. 32
