Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)

Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében

Az azonban bizonyára nem a véletlen műve volt, hogy a legelsők között vagy éppen legelsőként azoknak a csurgói uradalomhoz tartozó szőlőhegyeknek a szőlősgazdái kapták meg, nevezetesen a kanizsai és légrádi polgárok, akik meg-megújuló pereket folytattak a szőlők ügyében az uradalommal, illetve annak nagy hatalmú földesuraival, a Festeticsekkel.

Az írott hegytörvények történetében a megyei statútum kihirdetése a 18. század második felében mind Zalában, mind Somogybán erőteljes cezúra volt. Ettől kezdve alaphelyzetben e két megye legkülönbözőbb szőlőhegyei számára a megyei statútum típusszövegét adták ki. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha egy-egy helyen attól eltérő helyi szokás, földesúri akarat vagy más olyan körülmény volt, ami ezt indokolta, akkor az alapszöveget a megfelelő helyen módosították vagy külön cikkellyel, esetleg cikkelyekkel egészítették ki. Ezt láttuk például Teleki 1755-ös, Zalából kölcsönzött hegytörvénye esetében is. A Somogy megyei Hegybéli Articulusok felehetően elsőként kiadott nyomtatott példányához mindjárt hozzátűzetett a földesúr egy kézzel írott cédulát, mely a fák tavaszi hernyózását és általános tisztogatását tette kötelezővé a szőlősgazdák számára.40 Ennél sokkal több és lényegesebb átalakítást hajtottak végre a nyomtatott szövegen a főként légrádi szőlősgazdák által birtokolt, ám a csurgói uradalom területén fekvő szőlőhegyek ar- tikulusain. Az uradalom és Légrád városa között folytatott per során 1810—11-ben a nyomtatott cikkelyeknek körülbelül a felét részben vagy egészben átírták, részint a légrádiak, részint az uradalom kívánalmai szerint.41

Sajnos nem tudjuk, hogy 1776-ban hány példányt nyomtattak a Hegybéli Articu- /»rokból,42 ha ugyanis tudnánk, akkor arra is következtethetnénk, hogy a század végéig körülbelül hány statútum került ki a helységek használatába. Mindenesetre tény, hogy a 19- század legelejétől már egy második nyomdai széria is megjelenik gyűjteményünkben, ami biztos jele az első kiadás kifogyásának.43 Még inkább erre lehet következtetni abból, hogy tíz évvel az első nyomtatott példány kiadása után, 1787-ben a csokonyai szőlősgazdák használatában a nyomtatott hegytörvény kézzel másolt, de a vármegye főszolgabírójának hitelesítő záradékával és papírfelzetes pecsétjével megerősített hiteles változata jelenik meg.44 Ugyancsak kézzel írt másolatot használtak a 19- század első felében az Istvándi hegyen45 és a Kis Alberti

40 Lásd e kötetben 13. szám alatt.

41 Lásd e kötetben 29- szám alatt.

42 Sajnos Polgár Tamás ez irányban végzett kutatásai nem jártak eredménnyel. Lásd e kötetben közölt tanulmányát.

43 Lásd a kötetünk 21. számú forrásának 5. sz. lábjegyzetében írottakat.

44 Lásd e kötetben 17. szám alatt.

45 Lásd e kötetben 38. szám alatt.

36