Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Források
VII* Articulus.28 Senki a szőllős gazdák közül, a helységben, hit nélkül ne tartossék, hanem ki ki hitét letévén jámborul éllyen, azért is Sz[ent] György nap, és Szfent] Márton nap táján helység tartassák, és annak alkalmatosságával, ki arra való lészen, meg hütködgyék, és az articulusok nékik meg olvastassanak; kiki meg értvén, meg is tartsa, valamint meg van Írva. VIII* Articulus.29 Midőn helység fog tartatni, mindetig a tisztnek hírévé adassák, hogy vagy maga ott légyen, vagy helitte mást küldhessen; hogy Így ha valami ollyas rövidtségek magokat elöl adnák, melleket az helység einem végezhetne, az uraság tisztye által meg orvosoltatván azok, magok végét vehessék. IX* Articulus. Semmi némű parázna, hite szegett, feslett életű jövevényeknek, huszfon] négy óránál tovább meg maradások a hegyen szabad ne légyen, hanem minden úttal, modol30 a hegy bírák azon legyenek, hogy meg fogják, és az uraság tisztyei31 kezéhez agyák. X* Articulus.32 Valamely szőllős gazda magtalan, és testamentom nélkül meg hal, annak szőleje jure caducitatis azonnal az uraságra szál. Melly szőllő két esztendeig metzetlen, és kapálotlan marad, harmadikon az uraságnak szabad rendelése alá essék. A ki fel veszi az illen parlag szőllőt és azt jóra fordittya, semmi legitimus successor tőle eine vehesse, azért az illetén szőllők, hogy előre meg betsültessenek, nem szükséges. A’ vevést, és el adást, tseréllést, és testamentomban való hagyást, mi illeti, azokat hites kötelesség, és tisztének el vesztése alatt, a hegy mester idein korán az uraságnak hírévé tegye egyébb eránt azok semmit sem érnek. Többire hogy a közönséges teher alá vettetett fundusok abbul ki ne vétetödjenek, az 1723- esztendőbéli 18* articulushoz fogja magát tartani a nemes vármegye. 28 A bal oldali margóra ceruzával utólag írt megjegyzés: áll. 29 Az egész cikkelyt egy ferde vonallal áthúzták. 50 Helyesen: móddal. 31 Áthúzva: uraság tisztyei, helyette ceruzával a sor alá írva: törvény. 32 Az egész cikkelyt ferde vonalakkal áthúzgálták. 244
