Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)

Égető Melinda - Polgár Tamás: Bevezető

jól megkülönböztethető csoportot képez, s így bizonyosra vehető, hogy legalább két kiadás készült belőle. Mindkét kiadásból egy-egy füzetet mintapéldány gyanánt fakszimilében is beillesztettünk kötetünkbe (lásd a 13., illetve 21. számok alatt), míg a többit csupán kivonatosan adtuk közre (14., 15., 16., 26., 46. sz.). A nyomtatott füzetek kifogyása vagy más, eddig nem tisztázott ok miatt már 1787-ben, s később, a 19. század első felében is sor került arra, hogy a hegységek kézzel másolták vagy másoltatták le maguknak és hagyatták jóvá a vármegye által kiadott hegybéli artikulusokat. Adatgyűjtésünk során három ilyen kézzel másolt szöveg került gyűjteményünkbe, melyeket az egyedi hegytörvényekhez hasonlóan kézirat gyanánt tettünk közzé (17., 38., 42. sz.). Ezt az eljárást több dolog miatt is indokoltnak láttuk. Mindenekelőtt azért, mert bár az egykorú hivatali ügyrend szerint hiteles másolatnak minősültek, a nyomtatott változatokkal való összevetés során számos figyelemre méltó dialektológiai és helyesírási különbségre bukkantunk. Emellett egy, más esetben két-három kéztől származó utólagos tartalmi javításaik előre vetítik a társadalmi változások beszüremkedését a hegységek mindennapi életébe.

Feltáró munkánk során számos különböző tárgyú kontraktus került napvilágra, melyeket hajdani szőlőhegyi birtokosok, testületként vagy egyénileg, kötöttek a szőlőhegy földesurával. Az új szőlőhegyek létesítésétől a földesúrnak járó természetbeni járandóságok (hegyvám, kilenced stb.) megváltásán, a korábbi birtokosától elbecsült vagy örökös híján (caducitás jogán) a földesúrra szállt szőlő egy-egy hűséges emberének szolgálatait jutalmazó átadási tranzakcióján át egészen a pálinkafőzési jog bérbe adásának feltételeit rögzítő szerződésekig szinte megszámlálhatatlan témakörben köttettek. Mindezek közül — forrásközlő sorozatunk korábban lefektetett alapelveinek megfelelően14 — elsősorban azokat a kontraktusokat emeltük be kötetünkbe, amelyeknek tárgya új szőlőhegyek létesítése, művelése, bővítése, illetve elpusztult szőlőterületek ismét művelés alá vétele (1., 2., 6., 18., 23-, 24., 25., 32., 33., 34., 36., 40., 4L, 44., 50. sz.). Későbbi elemzések szempontjából különösen értékesnek tartjuk azokat a feladó leveleket, telepítési kontraktusokat, melyekben nemcsak említés történik a már meglévő vagy később kiadandó artikulusokra, hanem a kutatói szerencse folytán ezeket mellékelni is tudtuk. Szép példája ennek a Nagykanizsa melletti Szentgyörgyvár, Bagola és Látóhegy (6., 7. sz.), valamint a Kis Alberti pusztán létesített Szent Sűrűi hegy iratanyaga (40., 4L, 42. sz.). Ugyancsak fontos, egymást kiegészítő iratcsoportot képez a vadéi pusztában létesítendő szőlőhegy kontraktusának három szövegvariációja, melyek így, együtt lehetővé teszik a szőlőhegy létesítésének feltételei tárgyában a mocsoládi jobbágyok és a mernyei uradalom között folyó kötélhúzás figyelemmel

14 Lásd SZTF III. 9.

16