Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Égető Melinda - Polgár Tamás: Bevezető
mellett a témában lehetőséget hordozó személyi fondok, valamint a négy uradalmi levéltár (XI. 601. Biedermann család [szentegáti uradalom] iratai, XI. 603. Piarista Custodiátus Mernyei Gazdaságának iratai, XI. 604. Varászlói uradalom levéltára és XI. 607. Széchenyi család marcali uradalmának iratai) jelentett még tetemes forrásbázist. Itt nemcsak a kötetben közölt dokumentumokra kell gondolni, hanem felvallásokra, esetleg hegyközségi jegyzőkönyvtöredékre vagy bármi egyéb szőlőhegyi gazdálkodáshoz kötődő iratra. Sajnos nem mindegyik családi levéltár esetében járt sikerrel a kutatás. Témánk szempontjából csalódást okozott a Somssich család ágainak két fondja, valamint a Jankovich család levéltára is. A Somogy Megyei Levéltár egyik legnagyobb családi gyűjteménye a Kacskovics család két ágának levéltára a kötetben közölt forrásokon kívül gazdag szőlőhegyi tematikájú iratanyaggal szolgált. A Kacskovics család felsőmocsoládi levéltárából került elő Karád 18. századi szőlőhegyi statútuma (5. sz.), valamint egy ecsenyi telepítési szerződés (50. sz.). A család béndekpusztai levéltárából pedig — a kötet első dokumentuma — Mórichely puszta telepítési kontraktusa származik. A Somogy Megyei Levéltár másik nagyobb családi fondjából, a Zichy család nágocsi levéltárából két telepítő levelet tárt fel a kutatás (2., 23- sz.). A böhönyei szőlőhegyek kontraktusai — nagyrészt másolatban — két személyi levéltárban: IV. 14. Csépán István alispán után maradt iratok (19. sz.), valamint IV. 17. Balázsy István tisztiügyész után maradt iratok levéltári fondjában (20., 22., 30., 3L, 32., 35., 45., 48., 49. sz.) maradtak meg. A személyi és családi levéltári fondok mellett a kimondott uradalmi levéltári anyagból a Varászlói uradalomból egy kontraktus származik (43. sz.). A korábban említett Piarista Mernyei uradalom szőlőhegyi tárgyú csomójából származó hegytörvény mellett (15. sz.) a régi levéltár kutatása során három Vadé pusztai kontraktust (33-, 34., 36. sz.), valamint a szerződések között egy Szentmiklós puszta-i kontraktust találtunk még (44. sz.). Somogy Vármegye Alispáni Hivatalának I860, évi iktatott iratai közül került elő Istvándi szőlőhegy statútuma (38. sz.). Polgár Tamás a megyei levéltár anyagához kapcsolódóan kiegészítő adatgyűjtéseket végzett a Magyar Országos Levéltár egyes gyűjteményeiben is. Sikerrel járt az Esterházy család hercegi ágának (P 108) levéltárában (8. sz.), az R szekcióban 307 fondszám alatt (46. sz.), továbbá a Várdai Önkormányzat (Somogy megye) helyi irattárában (40., 4L, 42. sz.). A Somogy megyében legnagyobb birtokkal rendelkező családoknak a Magyar Országos Levéltárban őrzött archívumaiban Égető Melinda végzett anyaggyűjtést. Bár szőlőművelésre és bortermelésre vonatkozó iratanyag változó mennyiségben szinte mindenütt felbukkant, hegytörvények és szőlőtelepítési kontraktusok viszonylag csekély számban kerültek elő. A vártnál szerényebb eredménnyel járt például az ismert bortermő tájakon (is) birtokos gróf Széchényi család levéltárában (P 623) folytatott forrásfeltárás (3., 10., 24., 37. sz.). Jóval gazdagabb anyag került 14
