Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Források
lészen. De ittis valamint a’ második articulusban testbéli büntetésnek előtte tőrvéntételét az helységbfeli] földes uraságh vagy tisztye elejben a’ suloséttatott embernek kívánságára el külgye. Eőtődik articulus Vasárnapokon, és az anya sz[ent] egyháztul rendeltetett ünnep napokon valaki gyepűn belül akár szőlőben, akár azon kivűl dolgoztatni tapasztaltatik, hasonlóképpen mint a’ káromkodó négy foréntra bűntettessék, és ezen büntetés[ne]k is három része templomra fordéttassék, negyedik pedig az helységé légyen. Értvén itt aztis, hogy vasárnap, vagy ünnep napokon sz{ent] mise előtt gyűmőltsőt szedni, vagy rázni, annál inkább bort vonni, vagy szekéren vinni azon büntetés alatt nem lészen szabad. Többire fogadott ünnepek az anya sz[ent] egyház által fői szabadétva lévén, azok[na]k meg tartására nem kőteleztettnek az hegybéliek. Hatodik articulus Esztendőnként egyszer Minden Szentek napja táján minden szőlős gazda ember belső, és külső lakos valaki tudniillik az hegyhez tartozandó funduson szőlőt bir, az hegy mester házához tartozik bé menni, és akkor jó lélek isméret, vagy /: ha szükségesnek találtatik :/ hit szerént meg vallani, ha esztendőnek ell forgása alatt valahol valakit, káros helyen szőlőben, vagy annak allában, vagy gyümölcs szedésben látott ez holott valaki azon vallásra bé nem menne elegendő okát el maradásának nem adhatván 2 forént vagy hat pálcza büntetése lészen, melly pénzbéli birság magoknak az eskűtteknek járván, nálok eránta kedvet kereshetnek, az ollatin büntetés alá való személyek, s’ azokis engedelmességgel lehetnek, holott valaki magát meg keményétvén azon teája esett bírságot fűzetni, vagy eránta alkudni nem akarna, bé jelentvén azt előbb földes uraságnak, vagy tisztyének annak ereje által minden engedelem nélkül meg vehessék az eskűttek; mind az áltál érdemes, nemes, annyival inkább feő embereknek személlyé nem paraszt bíróság hatalma alá való lévén, azok bé menetelre ne kénszeréttessenek, és parasztokis önnön magok ellen vallani ne tartozzanak. Hetedik articulus Sok féle utak igen károsak a szőlőkben, azért minden ember az eő regi szokott uttyán járjon szőlejéhez, úgy az hová szükséges menetele, onnéd se jobbra, se balra ne térjen, hanem ha hegymestert, vagy eskűttet látno, s’ vele dolga volna meg szólétván azokhoz szabad minden jármbornak menni, holott egyébb eránt ok nélkül maga szabad akarattyával szokott járásbul ki térne, és az által az utat más kárával más felé venné s’ az ell nem akarná szenvedni kinek szőleje 125
