Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)

Égető Melinda - Polgár Tamás: Bevezető

Látóhegy és Unombánomi hegyeknek9 dátum nélküli, de minden valószínűség szerint a 18. század második feléből származó) addig teljesen ismeretlen új forrás volt, egy (Kőhegy, 176710 11) szövegpontosítás miatti újraközlés, egy pedig a megyei hegy törvénynek az eddigi kivonatok után teljes szövegű betűhív közlése volt.11 Az Égető Melinda vezetésével 1985 óta kisebb megszakítással folyamatosan végzett forrásfeltáró munka Somogy megye vonatkozásában a későbbiek során is jelentős eredménnyel járt, aminek gyümölcse mostani kötetünk.

Az anyaggyűjtés zömmel a Somogy Megyei Levéltárban és a Magyar Országos Levéltárban folyt. A Somogy Megyei Levéltár anyaga témánk szempontjából addig csaknem teljesen kutatatlan volt. A piarista Custodiátus Mernyei Gazdasága iratainak a 72. a. Promontoralia csomójának kivételével, melyben Égető Melinda és Polgár Tamás közösen végeztek adatgyűjtést, a levéltár teljes anyagának átvizsgálását célzó, nem csekély időt és fáradságot igénylő munkáját teljes egészében Polgár Tamás főlevéltáros vállalta magára, aki 2002-ben kapcsolódott be a forrásfeltárásba. Mivel a Somogy megyei levéltárban a régebbi iratrendezések során nem alakítottak ki külön hegytörvénygyűjteményt, mint tették azt például a Győr Megyei és Vas Megyei Levéltárban, ezért a bennünket érdeklő forrásokat főként a megye egykori közigazgatási és jogszolgáltatási iratanyagából, valamint a világi és egyházi birtokosok helyben őrzött feudáliskori archívumainak szálankénti átvizsgálásával lehetett csak feltárni. E munka során a vármegye működése kapcsán keletkezett iratanyagból áttekintésre kerültek Somogy vármegye nemesi közgyűlésének és albizottságának iratai, a köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek, valamint az ezekhez kapcsolódó iratok 1715-től 1848-ig (IV. A. 1. a-b). A közgyűlési iratanyag szálankénti átnézése nem volt lehetséges, itt az anyaghoz segédkönyvként használható mutatókat vettük igénybe, valamint több esetben a kutatói szerencse is segítségünkre sietett. A vármegyei közgyűlési iratok iktatott iratsorozatából kerültek elő az 1776. és 1847. évi megyei statútummal kapcsolatba hozható tervezetek, módosító javaslatok és egyéb okiratok (6., 7., 47., 51., 52., 53. sz.). A vármegyei statútum községekre aktualizált kézírásos példánya, az 1787. évi Csokonyai hegytörvény is a vármegye 1830. évi közgyűlési iratanyagából származik (17. sz.). A közgyűlési anyag vegyes állagából került elő az 1783. évi Nágocsi (16. sz.), valamint az 1807. évi Apáti szőlőhegy artikulusa (26. sz.). Átvizsgálásra került a levéltárban szép számmal őrzött családi archívumok közül az a 16, melyeknek mintegy 30 ívfolyóméternyi anyagában számítani lehetett szőlőhegyekkel kapcsolatos anyagra. A családi levéltárak

9 Uo. 22. sz. 187-192.

10 Uo. 13. sz. 110-115.

11 Uo. 18. sz. 154—158. Téves évszámmal.

13