Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Égető Melinda - Polgár Tamás: Bevezető
Somogy megye szőlő- és borkultúrájának múltjával foglalkozó s szegényesnek igazán nem mondható szakirodaimában az 1980-as évek elejéig egyetlenegy 1848 előtti hegytörvényt vagy szőlőtelepítési kontraktust sem tettek közzé. Somogybán ugyan a helytörténeti kutatás hamarabb felfigyelt ezekre a forrástípusokra, mint a szakkutatás, de az ennek eredményeként született publikációk mégsem tekinthetők forrásközléseknek, mivel csupán tartalmi ismertetéseket, illetve idézetekkel megtűzdelt kivonatokat közöltek.1 Az első, tudományos igényű forrásközlés a Tihanyi Bencés Apátság birtokához tartozó Zamárdi Kőhegy nevű szőlőhegyének 1767- ben írásba foglalt artikulusa volt, melyet 1982-ben tettek közzé a Somogy Megyei Múzeum Évkönyvében.2 Az ezt követő tíz évben még két hegytörvény-publikáció látott napvilágot Somogybán: 1989-ben a Szentgyörgyvári, Bagolai és Látóhegyi hegyekre 1751-ben kiadott közös artikulusok,3 majd 1991-ben a vármegye mind ez ideig legkorábbiként számon tartott, biztos datálású hegytörvénye, Marcali 1740- ben keltezett, archaikus artikulusai,4 melyek mindaddig csak tartalmi ismertetésben jelentek meg.5 A Néprajzi Kutatóintézetben az 1980-as évek elején országos gyűjtőkörrel elindított hegytörvénykutatás6 első forrásközlő kötetének első kiadása 1985-ben már öt somogyi hegytörvényt tartalmazott. Közülük három (a Tikosi és Bári hegyé 1758-ból,7 a Fehéregyházi hegyé 1764-ből,8 a Szentmihályhegy, Földvár, Kákonya, 1 A Somogyi Honismereti Híradó lapjain már 1970-ben felbukkant az 1777-től nyomtatott formában, széles körben használt megyei hegytörvény (statútum), de ennek ott csupán tartalmi ismertetésére került sor (Pillér Dezső: Hegybéli articulusok. Somogyi Honismereti Híradó 1970. 3. sz. 47-48.), miként később Koltai Péter A szőlőművelés, szüret, szüreti felvonulás és az egykori hegyközség Szöllősgyörökön c. dolgozatában (Somogyi Honismereti Híradó 1984. 1. 54—56.). Hasonlóképpen Marcali 1740-ben kiadott artikulusainak is csak kivonatos ismertetése jelent meg (Marcali, 1699— 1825. Móricz Béla anyagának felhasználásával írta Gál József. Marcali, 1983—1984. 46—48.). 2 Boross Marietta: A kőhegyi szőlőhegyre kiadott rendtartások a 18. századból. A Somogy Megyei Múzeumok Évkönyve V. Kaposvár, 1982. 113—119. 3 Téves évszámmal: Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Történelmi olvasókönyv. Második, bővített kiadás. Kaposvár 1989- 130-134. Helyesbített évszámmal: Égető Melinda: Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye (1470—1846). Budapest, 2002. 30. sz. 165—169. (=SzőIőhegyek történetének forrásai II. A továbbiakban: SZTF II.) 4 Knézy Judit: Történelmi-tárgyi néprajzi fejezetek Marcali és környéke népéletéből. In: Kanyar József (szerk.): Marcali története. Várostörténeti tanulmányok I. Kiadja Marcali Városi Önkormányzat. Marcali, 1991. 501-503. 5 Vö. ehhez az 1. sz. jegyzetben írottakat. 6 Kutatás célkitűzéseiről, első eredményeiről lásd: Égető Melinda: Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17—19. századból. Sorozatszerkesztői bevezető. SZTF I. 1991- 9—12. 7 Égető Melinda: Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17—19. századból. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadása. Budapest, 1985. 8. sz. 90—92. 8 Uo. 12. sz. 105-109. 12
