Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Polgár Tamás: Somogy vármegye megyei szőlőhegyi rendszabásai a 18-19. században
tartotta első önálló megyei gyűlését. Az 1596—1710 közötti időszakban Somogy ügyeit Zala vármegye gyűlésein intézték. Somogy vármegye egy része a 16-17. században török hódoltsági területté vált, és a folyamatos háborús állapotok miatt nemhogy a szőlőhegyi gazdálkodás, hanem egyéb más termelőmunka is akadozott, így nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a szőlőhegyek történetére vonatkozó források Somogy esetében a 18. századtól maradtak csak fent. Eltekintve néhány jegyzőkönyvi töredéktől, valamint Somogy megyében is jelentősebb nagybirtokkal rendelkező család (Festetics, Széchényi, Zichy) levéltárától, kevés 16—17. századi irattal találkozhatunk a megyei levéltárban. 18. századi földesúri statútumok A források szegénysége miatt a 17. századból nem ismerünk szőlőhegyi hegytörvényt Somogyból. Az 1776. évi megyei rendszabás megjelenéséig a szőlőhegyi szabályalkotás két szálon futott. Egyrészt az adott közösségek és földesuruk közti egyezség termékeként jöttek létre komplex, a szőlőhegyi gazdálkodás és élet egész területét meghatározó statútumok. Ilyen például az 1740-ből Széchényi Antal által kiadott Marcali hegytörvény.4 Négy hegytörvényről, rendtartásról van tudomásunk, melyet Festetics Kristóf adott ki (1751: Szentgyörgyvár, Bagola, Látóhegyi5; 1758: Tikosi és Bári hegyi, az 1764. évi Fehéregyházi hegy, valamint a 18. század második feléből származó Szentmihály hegy, Földvár, Kákonya, Látóhegy és Unombánomi hegy6). 1761-ben, Visonta szőlőhegyére vonatkozóan, Málik László és Málik Anna adott ki szőlőhegyi artikulust.7 1764-ben Kelcz Igánc porrogi szőlőhegyét érintő rendszabásról van tudomásunk.8 Egyházi kiadású hegytörvényként említhető még az 1755. évi Teleki9, valamint az 1767. évi Kőhegyi artikulus (Zamárdi), melyet a Tihanyi Apátság adott ki.10 A 18. század első feléből származó 19- századi átírt másolatban 4 Knézy Judit: Történelmi-tárgyi néprajzi fejezetek Marcali és környéke népéletéből. In: Kanyar József (szerk.): Marcali története. Várostörténeti tanulmányok I. Kiadja Marcali Városi Önkormányzat. Marcali, 1991. 501-503. Lásd e kötet 3. számú forrását. 5 Égető Melinda: Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye (1470—1846). Budapest, 2002. 165—169- (=Szőlőhegyek történetének forrásai II. A továbbiakban: SZTF II.) 6 SZTF I. 109-112, 132-137, 224-230. 7 Lásd e kötet 10. számú forrását. 8 Lásd e kötet 11. számú forrását. 9 Lásd e kötet 9. számú forrását. 10 SZTF I. 138-144. 40
