Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Források
47. 1842. január 7. Kötcsei hegyek (Kötcse, Somogy vm.) Kazay János kötcsei közbirtokos a kötcsei szőlőhegyek jobb karba hozása érdekében új rendszabályokat állított össze. Tervezetét a közbirtokosság 1842. március 21-i gyűlésén csekély módosítás után elfogadta, és másolatát a járási szolgabíró útján jóváhagyás végett benyújtotta a vármegyéhez. Miképpen kellene köttsei szöllő1 hegyeinket az enyészettől, mellyhez sebes léptekkel közelit, nem tsak meg menteni, de a’ mennyire tsak lehetséges jobb karba helyheztetni.1 2 Mái alól irtt napon a’ köttsei köz birtokosság éppen ez érdemben közgyűlést tartván, ugyan ezen gyűlés eleibe, jelen irományomba foglalt észrevételeimet, ’s javallatimat, czél szerűnek láttam terjeszteni. Fölöslegesnek találom mind azon okokat elöl hordani, mellyek a köttsei szöllő hegyeinknek az enyészethez való közeledését okozzák, itt csak a’ leg gonoszszabbikat emlittem, nevezetessen a’ szöllő hegyeknek marhákkal való legeltetését, azért nevezem pedig ezt leg gonoszabbik oknak mert ha minden más okokat el távoztatunk is, és ezt nem, véleményem szerént még akkor sem[m]it sem tettünk czélerányost a’ szöllő hegyeink javitása dolgában, mert ha későbreis, de előbb utóbb csak ugyan marha legelővé fognak válni szöllö hegyeink, bizonyítja ezt szomorú tapasztalásunk. Szöllőhegyeínkbe tilalom ellenére legeltetni szokott marhák mennyi tőkéinket tipornak ki, mennyi oltoványainkat rágnak el, és a’ velek kóborló béres alkalma lévén a’ pintzéknél meg részegedni, ott mulatni, mennyi szöllő karóinkat, lugossainkat el tüzellik, ’s pajkosságbol részeg fővel a’ mi gyümölts fáinkat ökre meg kéméit, ő azt részeg fővel - akkor nagyobb ökör lévén mint ökre, — hogy szokta az enyészetnek által adni, ennek 1 A jegyző az ö és ü betűk túlnyomó részénél a kettős ékezetet vízszintes vonallal helyettesítette, tekintet nélkül arra, hogy rövid vagy hosszú ékezetre lett volna szükség. Közlésünkben ezeket az ékezeteket a mai helyesírás szerint írtuk át. 2 Az eredeti forrás lejegyzője a tagmondatok, illetve mondatok elválasztására gyakran kettőspontot, pontosvesszőt, illetve kötőjelet alkalmazott. Közlésünkben ezeket az írásjeleket vesszőkre, illetve pontokra cseréltük. 262
