Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében
Veszprémi Püspökség által valamikor 1740 és 1770 közt a Karádi hegy számára írásba foglalt hegytörvények között. Különösen szoros kapcsolat látszik a négytagú csoport első három tagja között. A negyedik (Karád) az ortográfiái eltéréseken kívül bizonyos átfogalmazásokat, egyes pontok esetében kettéosztást, kisebb kiegészítéseket stb. is tartalmaz. Ez a szövegcsoport nem ismeretlen számunkra. Első változata még kutatásaink kezdetén, a (Nagykanizsa melletti Baconaki szőlőhegy számára 1701-ben Festetics Pál által kiadott artikulusként bukkant fel.22 * Azóta Hegytörvény Archívumunk markáns dunántúli szövegcsaládjává bővült, melynek feldolgozása megkezdődött. 2. Szoros kapcsolat mutatkozik a Festetics Kristóf által a Szentgyörgyvári hegy, Bagolai hegy és Látóhegy számára kibocsátott két artikulus között. Közülük az egyik forrás eredetileg datálatlan, melynek keletkezését vizsgálataim során 1740-re vagy 174l-re tettem. (A datálás indoklását lásd alább.) A másik 1751-ben került kiadásra. Mivel e két forrás a Somogy megyei artikulusok története szempontjából kulcsfontosságú, az alábbiakban külön alfejezetben vesszük részletesebb elemzés alá. 3. A következő rokon szövegcsoportot az 1755-ös keltezésű Teleki hegy, az 1767-es zamárdi Kőhegy és a balatonkeresztúri uradalom számára nagy valószínűséggel 1769 és 1772 között készült artikulusok alkotják. Ezek a hegytörvények a somogyi anyagban voltaképp „kakukktojások”. A szembeötlő szövegazonosság magyarázata ugyanis az, hogy a tihanyi apát által 1755-ben teleki szőlőművesei számára kiadott hegytörvény 34 pontja közül az első harminc azonos Zala megye két évvel korábban kibocsátott Articuli Promontoriales-éve\.u A 31—34. pontok az apátság részéről megfogalmazott és hozzáírt helyi vonatkozású cikkelyek. Ezt a komplett artikulust változatlanul hagyva, az uradalmi fiskális 1775-ben még egy helyi vonatkozású kiegészítéssel toldotta meg. Vajda Sámuel apát 1767-ben ugyanennek a Zala megyei hegytörvénynek formailag kissé átszerkesztett és némileg rövidített változatát adta ki a zamárdi Kőhegyen birtokos szőlősgazdák számára.24 A zalai hegytörvény 1769-ben jelentős módosításokkal kiadott második változatát25 vagy még Festetics Kristóf, vagy már fia, Festetics Pál szánta a balatonkeresztúri uradalom településeinek szőlőhegyeire. Azt azonban, hogy birtokunkban lévő, dátum, aláírás és pecsétek nélküli másolat szövegét végül kihirdették-e a keresztúri uradalom helységeiben, vagy bevárták a Somogy megyei statútum megszületését, adatok híján nem tudjuk. 22 Publikált szövegét lásd: SZTF I. 3. szám alatt. 25 A zalai hegytörvény első kiadásának publikált szövegét lásd: SZTF I. 16. szám alatt. 24 A kőhegyi artikulus publikált szövegét lásd: SZTF I. 13. szám alatt. 25 A zalai hegytörvény 1769-ben kiadott második, módosított változatát lásd: SZTF I. 17. szám alatt. 26
