Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Égető Melinda - Polgár Tamás: Bevezető
Bevezető A hazai szőlőhegyek feudáliskori történetének írott forrásait közlő sorozatunk ötödik kötetében az egykori Somogy vármegye területén fekvő szőlőhegyek 18—19. századi életét, a szőlőművelés és bortermelés rendjét, valamint a szőlőhegyen való viselkedés közösségi normáit rögzítő hegytörvényeket, egykorú szóhasználattal ar- tikulusokat, továbbá új szőlőhegyek létesítése esetén a szőlőtelepítés céljára átadott föld átengedésének feltételeit tartalmazó szerződéseket, azaz kontraktusokat vagy feladó leveleket adunk közre. A kötet szerkezete, a források közlésének módja és rendje, valamint az értelmezést segítő apparátusok a sorozat harmadik kötetében véglegesített rendszert követik. A lábjegyzetek egyrészt az adott forrás keletkezésének idejéről, körülményeiről adnak rövid, tényszerű felvilágosítást ott, ahol ezek nem egyértelműek a közzétett szöveg alapján, s egyúttal utalnak a bevezető tanulmányokban található bővebb magyarázatokra. Másrészt részletes információkkal szolgálnak az egyes források paleográfiai sajátosságairól, továbbá ezeknek a közzététel során követett megjelenítési elveiről és lehetőségeiről. A szó- és kifejezésjegyzék túlnyomórészt az egykorú hivatalos nyelvben szakkifejezésnek számító s így közzétett forrásainkban is nagy számban előforduló latin szavakat és kifejezéseket tartalmazza. Ezeken kívül itt találja meg az olvasó a helyenként előforduló ritka tájszavak jelentését, valamint a pénzegységek és mértékek rövidítéseinek feloldását és jelentését is. Ez utóbbiaknak a szójegyzékbe való besorolását az indokolta, hogy ellentétben például a Veszprém megyei anyagot tartalmazó negyedik kötetünkkel, itt igen csekély számban fordulnak elő. A valamilyen fontos határidőt jelző ún. terminusnapok naptári helyét, mely ma már a legtöbb ember számára több-kevesebb fejtörést okozna, az eddigi rend szerint önálló jegyzékbe foglalva közöljük. Apparátusaink legterjedelmesebbike a helynévmutató, mely az elmúlt kétszáz évben történt ország-, megye- és településhatárok változásai közepette is lehetővé teszi mindazon országrész-, megye-, település- és szőlőhegynevek egykorú és jelenkori lokalizálását, amelyek kötetünkben előfordulnak, tekintet nélkül arra, hogy a forrásokban vagy a közzétevők által megfogalmazott szövegrészekben fordulnak-e elő. 11
