Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)

Dokumentumok

55. 1955-1990. Tanítóképzés Kaposvárott 1945 után Az 1940-es évek végén, majd az 1950-es évek elején, több, mint egy évtizeddel a csurgói tanítóképzés 1933-ban történt áthelyezése után, Kaposvárott már történtek kezdeményezések - s nem is eredménytelenül - a középfokú tanítóképzés somogyi újjáélesztésére. Az 50-es évek kezdetén a kaposvári tanítóképző a város nagy múltú fiúgimnáziumához kapcsolódott. 1955. tavaszán már befejezéséhez közeledett a Bajcsy-Zsilinszky utcai 16 tantermes épület felépítése, amely csaknem 5 millió forintos beruházás volt. 1956-ban az intézmény felvette a Gárdonyi Géza nevét, amelyet a forradalom és a szabadságharc utáni években, az 50-es évek legvégén megszüntettek. Az 1959/60-as tanévtől a középfokú tanítóképzés intézménye átalakult közép­fokú végzettségre épülő felsőfokú tanítóképző intézetté. Ez az iskola azonban hazai felsőoktatás hierarchikus rendjében még nem volt teljes jogú és a szó valódi értelmében vett főiskola. Ennek érdekében - a miniszteriális tárgyalások alkalmából - Kanyar József, a Művészeti Tanács elnöke az alábbi cikket írta a Somogyi Néplap 1957. október 13-án megjelent számában „Tanítóképző Akadémiát Somogynak!” címmel: „Még az elmúlt év közepén Művészeti Tanácsunk Szabó Gyula, Kerekes András és e sorok írója javaslatára tárgyalta a Kaposvárott felállítandó Tanítóképző Akadémia tervét, s úgy határozott, hogy Kaposvár város igényét rögzíti a főiskolára vonatkozóan és megteszi a megye és város vezetőivel együtt mindazokat a lépéseket, amelyeket Somogy első főiskolájának ügyében meg kell tennie minden hazáját és népének kulturális fejlődését becsületesen szolgáló embernek, ha a kései utódok jogos és méltó megvetését és elmarasztalását nem akarja maga ellen kihívni a kedvező történelmi pillanat felelőtlen elszalasztása miatt. Ugyanezen ülés elnöki megnyitójában (a helyi sajtó, 1956. okt. 2-i számában nyugtázta) elhangzott egy modern folyóirattár megalapozásának a terve is a következő indokolással: „Kérjük illetékes könyvtárfenntartóinkat, hogy a megfelelő anyagi feltételeket biztosítsák könyvtárunk részére íróink, kutatóink, művészeink szellemi gyarapodása érdekében. Mivel a közeli esztendőkben városunk főiskolai rangra való emelkedése remélhetően bekövetkezik, most kell előreláthatóan megadni a lehetőséget tudományos könyvtárunk nagyvonalú továbbfejlesztésére is”. Hazánk közvéleményét erősen foglalkoztatja napjainkban a tanító- és óvónőképzés jövendője. Főiskolai rangra emelik a magyar tanítóképzés üg)’ét - százados elmaradottsá­got számol fel ezáltal kormányzatunk. Fővárosunkon kívül patinás iskolavárosaink lettek újból az új főiskolai létesítményekre kandidálva. Jókedv íratja velem e sorokat, küldöttség járja az illetékeseket, Somogy és Kaposvár megnőtt kulturális igénye jelentkezik az első főiskoláért történelme folyamán. Megmoz­dult Somogy! Csokonai nem hiába álmodott (.Jövendölés az első oskoláról Somogybán”), az álom reménysége valóra válhatik, ha mindannyian akarjuk. Akadémia Somogybán! Önkéntelenül is eszünkbe jut az a heroikus erőfeszítés, amellyel csaknem 90 évvel ezelőtt megyénk első tanítóképzőjét alapították a csurgóiak. 1868. október 20-án a belső somogyi református egyházmegye küldöttsége megjelent Eötvös József miniszter előtt és hivatkozással a megnyilvánult anyagi áldozatkészségre, valamint, hogy a tanítóképző céljaira helyiségeket is ajánlottak fel, kénék a minisztert, hogy a tervezett 20 állami tanítóképző egyikét Csurgón állítsa fel. A miniszter kedvezően intézte el az akkori Somogy' kérését. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom