Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
és az állatállomány száma, amikor a pandúrokból csendőrökké átvedlett erőszakszervezet megtorló akciói sokasodtak, e tényezők mind-mind hozzájárultak a betyárok végleges felszámolásához. Gönczi Ferencet temetésén, 1948. november 22-én a kaposvári Keleti temetőben Kanyar József az alábbi gondolatokkal búcsúztatta: „...több volt, mint etnográfus”... „népéért és nemzetéért aggódó magányos próféta volt, akinek a vállán ottfeszült egy szent ügy szolgálatának a palástja” aki hosszú esztendőkön keresztül - Dél-Dunántúl Julianus barátjaként - zarándokolt népe között, hogy hírül hozza, ha már fönt elveszett is a magyarban a magyar, lent a mélyben, az avarban élnek még százados ízek"... „Ha ma halotti ruhában is jár ez a nép - ahogyan utolsó zarándok útjáról hazatérve mondotta - legalább az emléke maradjon fenn művében, hogy ez a nép is élt valamikor. Élete és műve olyan volt, mint a könyvbe préselt szagos menta, amelynek a jó illata még akkor is velünk marad, ha elsárgulnak és széjjelhullanak a könyv lapjai." Gönczi Ferenc műveinek a lapjai megsárgultak ugyan, de szét nem hullottak. Szelleme a nagyobb és kisebb hazában is időtálló maradt. Források: Gönczi Ferenc: Somogyi betyárvilág (K.-vár, 1944.) Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (K.-vár, 1966.) Fülöp István: Gönczi Ferenc élete (Z.-egerszeg, 1976.) Bíró Friderika: Göcsej (Bp., 1988.) 22. 1949. december 16. Kaposvár törvényhatósági jogú város utolsó bizottsági ülése Kaposvár törvényhatósági jogú városként működött az 1945-1949-es esztendőkben. Utolsó közgyűlését 1949. december 16-án tartotta Bobanovics Jenő főispán elnöklete alatt. A város polgármestere csak 25 tagot köszönthetett a bizottsági ülésen. Mivel a törvényhatósági jogú bizottsági tagok sokszor távoltartották magukat az ülésekről, ezért a törvényes meghívásoktól eltérő módon hívták meg a közgyűlésre a város lakóit, akik közül csak 25-en jelentek meg. Az ülésre készült jelentés a 3 éves terv eredményeit rögzítette és köszöntötte az új alkotmányban a tanácsokra épülő közigazgatás bevezetését. A jelentés záróakkordjában ez olvasható a polgármestertől: „Népköztársaságunk alkotmánya kimondja, hogy meg kell választani az államhatalom helyi szervét, a városi tanácsot. Az új szellemű közigazgatási emberek őszintén - az egész dolgozó néppel együtt - örülnek az alkotmánynak, amelynek meghatározásai alapján felépül a tanácsrendszeren nyugvó közigazgatás. Milyen különbséget jelent ez a régivel szemben? A legdöntőbb különbséget Rákosi elvtárs fejtette ki az alkotmányról szóló beszédében, mikor megállapította: »Különbség az eddigi állapotokkal szemben a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egysége, amint az Alkotmánytervezet az Országgyűléstől kezdve le a helyi tanácsokig, következetesen végig visz. Ez mutatkozik az Országgyűlés és a helyi tanácsok egységes rendszerében. Megnyilvánul abban is, hogy a helyi tanácsok nem csak önkormányzati szervek, de egyben a központi hatalom végrehajtó szervei is. Amíg a régi rendszerben a közigazgatás szervezett erőszak volt a nép ellen - addig a tanácsrendszeren alapuló új közigazgatás éles fegyver lesz a nép ellenségeivel szemben. Amíg a régi, kínai fal volt a társadalmi fejlődés előtt, az új, a haladás egyik motorja lesz. 57
