Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
birtokai: akár királyi adományozás (bona primi ordinis), akár nádori adományozás (bona secundi ordinis) folytán jelentős mennyiségben kerültek - köztudottan - a Somssich család kezébe. Királyi adományozás révén - többek között: Sárd, Simonfa, Markóc, Szentkirály, Szentendre, Mike, nádori adományozás vagy vétel, esetleg csere révén pedig - Gige, Viszló, Csertő, Nagybajom, Kisbajom, Koroknya, Horvátkút, Szőlősgyörök, Vitorág, Szerászló stb. Ezt a jelentős birtokgyarapodást elég tetemes iratanyaggal tükrözték a nemzetiségi archívumban a különféle jegyzőkönyvek, adományozási iratok, a különféle összeírások, a birtokszerződések és perek, határleírások stb. De nemcsak a sűrűn változó birtokos családokra vonatkozóan tartalmaztak bőséges adatokat az archívum törzsét jelentő iratok, hanem az egyes birtokrészeken levő falvak és puszták történetére vonatkozóan is. A nagy kiterjedésű Somssich-bir- tokrészeknek ugyanis északi birtokhatárvonalát Szőlősgyörök, Horvátkút képezte, nyugaton Ormánd, délen Pusztakovácsi, Kürtös, Sárd, Nagybajom, Gige, Kadarkút, Mike, Vitorág, Kistamási, Szenterzsébet és Markócz feküdtek. E birtokrészek és területek az idők folyamán sokat változtak és egyre kisebbedtek. A család tagjai országosan, de a megye életében is jelentős szerepet játszottak. Somssich Lázár Zala követe volt, udvarnok és helytartósági tanácstag, nagy műveltségű utazó, könyvtáralapító. Somssich Antal (1689-1779) 1736-ban lett Somogy megye alispánja, követ, később az udvari kancellária tanácsosa, Somssich Miklós (1784-1878) alispán és országgyűlési követ, a család birtokgyarapítója és hitbizomá- nyának alapítója Somssich Pongrác (1786-1849) alispán, követ és alnádor, akit 1845-ben emeltek grófi rangra. Somssichjános (1824-1855) gárdista, a Nádor-huszárok alezredese, 1848 után emigráns. S végezetül Somssich Pál (1811-1888) megyei aljegyző, követ, képviselő, majd a képviselőház elnöke és főrend. A levéltárban több kézirat is helyet foglalt. Itt volt Somssich Lázár író kéziratkötege s ugyancsak itt volt található az 1848-49. évi szabadságharc idejéből a horvát invázió részletes leírása is. De sok magánlevél volt található Simor János bíboros hercegprímástól, Samassa egri érsektől és Haynald Lajos kalocsai bíboros érsektől Somssich Pálhoz címezve. A levéltárban foglalt helyet Kautz Gyula közgazdász, egyetemi tanár, az Akadémia tagja, országg\-űlési képviselő Deák-párti programmal, az Osztrák-Magyar Bank főkormányzója, főrendiházi tag (1829-1909) több kézirata is. E könyvtárból indult útjára Somssich Pál maga is, aki Gosztonyi Mihály egyetemi magántanárnak, 10 éven volt személyi titkárának sok intelmet és élettapasztalatot adott át okulásul. Amikor Véssey Lajosné, saárdi Somssich Agath Somssich Pálról szóló könyvét megírta (Bp. 1944) Gosztonyi Mihály az alábbiakban emlékezett vissza nagynevű tanítómesterére: Somssich Pálra, akitől sokszor hallotta, hogy „a nemesi középosztálynak tanulni, tudásra törekedni és dolgozni kell és az európai műveltséget is meg kell szereznie”. Somssich Pál többször elmondotta titkárának, hogy édesapja sokat buzdította a tanulásra, hogy - mint mondotta - „csak a tudás emeli fel az embert mások fölé”. Ő biztatta a német, francia és az olasz nyelv tanulására is, nyilván a sárdi könyvtár volt az első melegágya azoknak a nyelvleckéknek is, amelyekben az országos hírű politikus is részesült. Sajnálatos, hogy a levéltár anyagából tulajdonképpen csak két publikáció történt. Az első volt Újvári Jolán doktori disszertációja, amely 1936-ban jelent meg Kaposvárott a Pécsi Egyetem Specimina sorozatában. Véssey Lajosné sz. Somssich 53
