Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
duodecim alakzatú pedig 51 mű volt 88 kötetben. A könyvtár összállománya 510 mű volt 671 kötetben. Milyen művek foglaltak helyet a könyvtárban? Históriai és enciklopédikus munkák, szótárak, erdőgazdasági, vízügyi, matematikai könyvek, topográfiák, atlaszok, királyi évkönyvek, hadtörténeti művek, lexikonok, földrajzi leírások, közöttük is Bél Mátyás Pozsonyban 1753-ban megjelent Compendium Hungáriáé geographicum c. műve. Az irodalmi alkotások közül Goldoni-komédiával találkozhatott az olvasó, valamint Defoe Robinson Crusoe történetével. Az egyik Párizsban kiadott művészeti enciklopédia címe mellett a szép metszetekre vonatkozóan az alábbi bejegyzést olvashattuk: „a legszebb és legfáinabb cuprumokkal való editio”. A jegyzékben 7 db 16. századi, 33 pedig 17. századi kiadású - latin, francia, német, olasz - művek mellett magyar nyelvű kiadvány egyetlenegy kötet sem volt a könyvtár állományában 1816-ban. Mégis e latin kultúrájú korban igen jelentős szerepe volt a nyelvtudáson alapuló olvasottságnak. Lényegében ezért voltak jelentősek e könyvtárak a magyar közművelődésben. (Csak a kuriozitás végett említem, hogy ebben a könyvtárszobában lepte meg és rabolta ki a családot - 1863- december 10-én - „négy fegyveres betyár”. Az esemény, amelyről Somssich Pál egyik leveléből értesülünk, „oly roppant sensatiot okozott” a megyében s annyira „elrettentette a birtokosokat", hogy „mindenki - mint írta - birtokát haszonbérbe adni és városba menni készül”. Elhagyott colónia lesz e szép megyéből - vonta le a következtetést ha a közhatalom a személy- és vagyonbátorsá- got helyreállítani nem leend képes”.) 2. Levéltár A család levéltára, 1896-ig a sörnyei birtokon, a Kozma-féle kastélyban volt elhelyezve, a millenneum évében került át Somogysárdra, a könyvtárszobába. A levéltár történetét 1927-ben megíró Schoderbeck Lajos sárdi plébános szerint (kézirata a levéltárban elhelyezve - publikációja pedig - három részletben - a Somogyi Újság 1930. november 14-15-16-i számainak a hasábjain) a levéltár anyagának az átszállításakor elég sok irat ment veszendőbe. A családi archívum első rendezését Somssich Antal megbízásából 1795-96-ban, a másodikat pedig 1926-ban végezte Bárdossy Antal ügyvéd, aki az anyaghoz elenchust is készített. A Bárdossy-féle rendezés 16 fasciculus 837 ügyiratát vette számba. A legrégibb iratcsomó kezdő évköre: 1716 volt. A család ez év február 4-én kapott címerújító nemesi levelet. Az iratok nagy része családi privilégiumokat, személyi iratokat, végrendeleteket, adományozási, birtokbavételi, kincstári illetéki iratokat stb. tartalmazott. A harmadik fascisulusban (1355-1776) foglalt helyet a Sárd megváltásáról szóló Nagy7 Lajos-kori oklevél is 1355-ből. A birtok a Győr nemzetség ősi birtoka volt. Mária-Terézia adta donációba a mezővárost (oppidum) 1752-ben. A donációval egy időben épülhetett a templom is. A saárdi előnevet Somssich Antal alispán 1746-ban kapta. Ezek az iratok rendkívül fontosak voltak Sárd középkorára, de a hódoltság utáni korszakra vonatkozóan is. A mezőváros birtoklási joga igen sokat változott az idők folyamán, végül is Vickard Ferenc Sándor halála után szállt az a Somssich családra. A török hódoltság után - a felszabadult területeken - a magvaszakadt családok
