Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Bevezető
BEVEZETÉS Szöveggyűjteményünk első kötete a megyeszékhely németek alóli felszabadításáig: 1944. december 1-ig vette lapjaira a megye történetét, hangsúlyozva azt, hogy > az utánakövetkező új történelmi időszak, bemutatásához újabb kötet összeállítása válik, szükségessé. így olvasókönyvünk második, kötete 1944 decemberétől csaknem fél századot foglal össze napjainkig attól az időtől,kezdve, amikor a Szovjetunió katonai ereje kiüldözte hazánk területéről a német fasiszta hadigépezetet és annak hazai csatlóstámogatóit. 1945 első hónapjaira még nem értek, véget a harcok a megye területén, ezért esett elsőként választásunk a második világháború ostromállapotának és harci cselekményeinek a megörökítésére, a néphatalmi szervek, a nemzeti, a földigénylő és az üzemi bizottságok, megalakulásának és tevékenységének egy-egy jelentősebb mozzanatának a bemutatására, még arra is vállalkozva, hogy a második világháború után az élet megindulásának első megyei eseményeit - a teljesség igénye nélkül — időrendi táblázatba is sűrítsük.. A dokumentumok tükrében láthatjuk, hogy az új élet megindításához hallatlanul súlyos nehézségek közepette kellett hozzákezdeni megyénkben is. A bevetetlen földeken gyilkos aknazár fogadta a kiürítettfalvak visszatérő lakosságát, felrobbantott és leszerelt gyárak a munkásságot, kifosztott élelmiszerraktárak, széthullt közigazgatási gépezet bénította az élet megindulásának első lépéseit. Ám a rendkívüli nehézségeken csakhamar átsegítette megyénket népünk tevéketty aktivitása, életösztöne, amely az újonnan megválasztott néphatalmi szerveiben csakhamar hozzálátott demokratikus szabadságjogainak biztosításához, az újjáépítés emberfeletti munkájához, az új ország demokratikus társadalmának a felépítéséhez. Tehát ettől az időszaktól vettük olvasókönyvünk, hasábjaira azokat a megye- történeti dokumentumokat, amelyek. 1945—49 közötti új Magyarországon a koalíciós, majd az 1950—56 közötti időszakban keletkeztek, amikor a pártállam a sztálini hatalmi ideológia és a hazai személyi kultusz strukturális és politikai tévedései között az 1953 és 56-os esztendők válságában botorkált, majd 1956 októbere népfelkelésének és forradalmának súlyos megrázkódtatása után a törvénytelenüljogtipró ítéletek, határozatai során 1965-ig vegetált. 1952 és 1962 között keletkeztek azok a törvénytelenségek és bűncselekmények is, amelyek nyomában hozott ítéletek semmisnek, voltak, tekinthetők. A tárg>alt időszakban hazánkban egyszerűen nem volt büntető törvénykönyv. A legszégyen- teljesebb jogszabály a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 26. sz. törvényerejű rendelete volt, amelyet ki sem hirdettek. A gyakorló bírák számára 1952-ben állították össze a hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos gyűjteményét, amely a büntetőjogi felelősséget olyan esetekre is kiterjesztette, amelyekre az eredeti törvényszövegek nem is vonatkoztak. A kormányrendelettel 3
