Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
felszabadult haza első, korszakot alkotó nagy törvényének áramkörébe a földigénylők ezrei mégis önként kapcsolódtak be, miközben a szovjet parancsnokság által a Földbirtokrendező Tanács rendelkezésére bocsátott gépkocsin a tanács elnöke Naumov kapitánnyal - a megyét járva - a falvak jegyzőit, a járások főbíráit a rendelet végrehajtására felkészítette. így a SZEB* földosztásreferense nemcsak a végrehajtás elvi ellenőrzésével foglalkozott, hanem az operatív teendők végzésében is közreműködött. Emellett - ha kellett - bírálattal illette a megye vezetőit is - mint tette 1945. május 18-án - amikor is látta, hogy „a földreform végrehajtása lassan és késedelmesen halad a megyében”. A kormány sürgető táviratára a tanács elnöke jelentette a földművelésügyi miniszternek a földosztás addig elvégzett munkálatait, közölve egyben azt is, hogy a földosztás várható befejezésének időpontját még megközelítően sem tudja meghatározni. A Tanács első hivatalos jelentésében rámutatott arra, hogy március utolsó napjaiban már megalakult demokratikus pártok közreműködésével a szigetvári, a kaposvári és az igali járásokban megkezdődött a községi földigénylő bizottságok megszervezése és megalakulása, főként a hadműveletek bekövetkeztében ki nem ürített községekben. Az arcvonalak mentén azonban mindkét oldalon mintegy 25-25 kilométeres kiürített sávba, a jelentés szerint „még csak most” történik a lakosság visszatérése. E területeken - főként a lengyeltóti, marcali és nagyatádi járásokban csak április 10-14-e között alakulhattak meg a földigénylő bizottságok. A barcsi és csurgói járásban alakultak meg legkésőbb e bizottságok, mivel „a barcsi járás községeinek lakossága még nem tért vissza lakóhelyére”, s „a csurgói járásban is vannak olyan községek, amelyek teljes kiürítésben vannak.” Valóban a csurgói főszolgabíró körrendeleté csak április 10-én érkezett meg a járás körjegyzőihez. A körrendelet kifüggesztés végett mellékelte a földosztó alaprendelet szövegét és a községi földigénylő bizottságok hatásköréről és működéséről szóló tájékoztatót. A főszolgabíró e körrendeleté a földigénylő bizottságok azonnali megalakítására hívta fel a körjegyzők figyelmét, akiknek mellékletként megküldötte a föld- és házhelyigénylők összeírására szolgáló, valamint a birtok- összeírási íveket is, utóbbiakat azoknak a tulajdonosoknak az összeírására, akiknek birtokai megváltásra vagy elkobzásra kerültek a községek határaiban. A főszolgabírói utasítás a rendelet szellemében három napban szabta meg az elvégzendő munkálatok idejét. A rendelet gyors végrehajtására megütötték a dobot a falvakban. Dobszó útján tették közhírré a földigénylők összeírásának a megkezdését is. Ez a történelmi dobszó ezúttal már nem a paraszti földek árverezését hirdette, hanem a százados per eldőltét: a hosszú időn át elkonfiskált „juss” kiosztásának ünnepi dobpergése volt. A földosztást az elsők között a szigetvári járás községei kezdték meg. A járás főszolgabírája már március 29-én megküldte a községi jegyzőkhöz a földosztás végrehajtásáról szóló (477/1945. sz.) körrendeletét. A gyöngyösmelléki, a mozsgói, a teklafalui, a kisdobszai, a szentlászlói és a somogyhárságyi kör- és községi jegyzők már másnap (március 30-án) jelentették a járás főszolgabírájának a földigénylő bizottságok megalakulását, a földigénylők számát és az igényelt földek mennyiségét. Majd nyomban a kaposvári járás falvai jelentkeztek a földosztásra. Április 7-én a kaposfürediek, zselickisfaludiak és somodoriak, 9-én a németladiak, a hedrehelviek, a kaposszerdahelyiek, a cserénfaiak, a visnyeiek, a magyaratádiak, a szennaiak, a szilvásszentmártoniak, a patcaiak és a gamásiak küldték be a földigénylők névsorát, * Szövetséges Ellenőrző Bizottság 29
